Az új kormányzati szerkezetben nem csak a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal kerül ki Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alól, hanem a külkereskedelmi cégek finanszírozását ellátó Eximbank is. Az új kormánystruktúrát kialakító salátatörvény szerint a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. tulajdonjoga a külgazdasági ügyekért felelős minisztertől átkerül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterhez.
Az állami tulajdonú Eximbanknak éveken át fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében. Többek között Andy Vajna is eximbankos hitelből tudta megvenni a TV2-t, ami azóta is a kormányzati propaganda egyik legfontosabb csatornája. De kapott innen hitelt Garancsi István kopaszi-gáti ingatlanfejlesztése is. Valamint ennek a bankban kellett volna létrehoznia a határon túli földeket felvásárló 143 milliárdos tőkealapot is, amit végül a szlovák kormány nyomására mégsem csináltak meg. De az Eximbank olyan kisebb projekteket is támogatott, mint Szijjártó Péter kedvenc győri temploma, és pazar ütemérzékkel pont akkor támogatta meg az orosz piacok meghódítását, amikor már küszöbön állt a háború.
Megvan a kormánylista, tudjuk az új minisztériumok neveit is, de mit jelenthet mindez a következő négy év kormányzásában? Gyorselemzés.
Erősíteni akarják a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét.
Rogán, Vajna, Garancsi, Csányi, Kuna, a Századvég is tartja a markát a százmilliárdokat terítő Eximbanknál. Mi folyik itt? Spoiler: semmi jó.
Korábban közel nyolcmilliárd forintot szedett össze az állami banktól.
Ráadásul ugyanaz a bank segít Garancsi Istvánnak, mint amelyik Andy Vajna TV2 vásárlását pénzeli: az Eximbank.
Megteremtik a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait.
Belpolitikai botrányt okozott Szlovákiában a magyar állam nyomulása.
A külügyminiszter többször beszélt már arról, milyen fontos neki a Győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia, így aligha véletlen, hogy az Eximbank pont ezt a templomot támogatja.
Az Eximbank 615 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar-orosz vállalatközi együttműködés finanszírozásra. Ukrajna viszont nem volt része a keleti nyitásnak.