Bebetonozná a Fidesz a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket. Február 11-én a veszélyhelyzetre hivatkozva már rendeletben korlátozták a tanárok sztrájklehetőségeit, ezt foglalnák most törvénybe.
A Parlament törvényalkotási bizottságának kormánypárti képviselői nyújtottak be egy módosítási javaslatot „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló T/27. számú törvényjavaslathoz. A pedagógusok sztrájkjára vonatkozó részek szövege jórészt megegyezik a februári rendelet szövegével.
Szerepel benne, hogy
Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén további szabályok is érvénybe lépnek:
A két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ január 31-re hirdetett sztrájkot, mivel ekkorra már hónapok óta eredménytelenül tárgyaltak az EMMI-vel magasabb bérekért és enyhébb munkaterhekért. A sztrájk akkor lehet törvényes, ha annak feltételeiről a sztrájkot bejelentő szakszervezetek és a minisztérium meg tudnak állapodni, de hiába lett volna szó egy mindössze kétórás munkabeszüntetésről, az EMMI nem volt hajlandó a megegyezésre.
A szakszervezetek így is megtartották a sztrájkot, amit a bíróság utólag másodfokon jogszerűtlennek minősített. Nem sokkal a sztrájk után pedig jött a rendelet, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy látható módon sztrájkoljanak a pedagógusok.
Erre válaszul indult a hónapokon át kitartó, országos polgári engedetlenségi mozgalom.
Az engedetlenség-sorozat kitartott egészen március 16-ig, ekkorra hirdetett határozatlan idejű sztrájkot a két szakszervezet. Sok iskola napokig, a legelhivatottabbak hetekig folytatták a sztrájkot, az anyagi kiesés miatt egyre nehezebben.
Aztán jöttek a választások, nemrég pedig kiderült, a kormány nem hallotta meg a pedagógusok kérését, nem lesz önálló oktatásügyi minisztérium, sőt, az EMMI megszűnésével a közoktatás a Belügyminisztérium alá kerül, melynek élére Orbán Viktor ismét Pintér Sándort jelölte miniszternek.
Pintért tegnap hallgatta meg a Parlament kulturális bizottsága, arról kellett beszélnie, hogyan képzeli el a közoktatás jövőjét a következő négy évben. Vízióját könnyű címszavakban összefoglalni: rend, fegyelem, minőség, teljesítmény. „Nem ígérek semmit, és azt betartom” - mondta a tanárbérekről, de azt ígérte, amit érdekérvényesítésben meg lehet tenni az ügyben, azt megteszi. A polgári engedetlenségről azt mondta, nem fogadja el, fegyelmi kérdésnek tekinti.
Két budapesti gimnázium egy-egy tanárát kísértük munkába a sztrájk reggelén. A pedagógusok helyzetéről, a munkavállalók jogairól és a kormánnyal vívott csatákról beszélgettünk.
Mert ugyan első fokon a sztrájkoló tanároknak adott igazat a bíróság, de az még nem volt jogerős döntés.
A kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára polgári engedetlenséget hirdetett hétfőn, miután a kormány rendeletben lehetetlenítette el, hogy sztrájkolhassanak. Velük beszélgettünk.
Példátlan dolog történik a magyarországi iskolákban: sorra állnak bele a tanárok a polgári engedetlenségbe, hogy így tiltakozzanak a kormány sztrájkrendelete ellen. Pályakezdő és több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárokkal és egy gimnáziumi diákkal beszéltünk, és megszólaltattuk azt a pedagógust is, aki hétfői akciójával elindította a folyamatot.
Vannak, akik a sztrájkot kiüresítő rendelet miatt inkább a polgári engedetlenséget választották.
Sok iskolában hétfőn is folytatódott a sztrájk.
Kitalálták, hogy hétfőn, szerdán és pénteken más-más munkaközösségek sztrájkolnak, így szinte lehetetlen szakos helyettesítést kiírni aznapra.
A közoktatást megkapó régi-új belügyminiszer szerint az iskolákban is a rend a lelke mindennek, a polgári engedetlenséget nem tudja elismerni. Ígéreteket nem akart tenni, de azt mondta, mindent megtesz majd az érdekérvényesítés területén.