Chou Tzuyu, a TWICE k-pop együttes egyik tagja 2015-ben egy reality műsorban pár másodpercig tajvani zászlóval a kezében szerepelt. Ebből akkora botrány kerekedett, hogy a kiadó nyomására a 16 éves lánynak hivatalosan kellett bocsánatot kérnie Kínától, mondván a zászlóval „Tajvan függetlenségét támogatta”. Tzuyu a videóban kijelenti, hogy „ csak egy Kína létezik”. Az eset csúcspontja talán az volt, amikor megválasztott tajvani elnök, Caj Jing-ven győzelmi beszédében szóba hozta az incidenst.
Bár azóta Kína mégis elfogadhatónak nevezte a tajvani nemzeti zászló lengetését, az eset rámutat a Tajvan körül kialakult diplomáciai helyzet abszurditására.
Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus eleji látogatása Tajvanra nagy port kavart. Kína hevesen tiltakozott: az esemény súlyosan fenyegeti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint árt a kínai-amerikai kapcsolatoknak, közölte a kínai külügyminisztérium.
Pelosit eddig sem kedvelte a kínai vezetés. Kongresszusi karrierje alatt Kína egyik leghevesebb kritikusaként vált ismertté:
a kilencvenes években ellenezte a Kínával való egyre növekvő kereskedelmet,
1991-ben pekingi látogatásakor egy molinóval fotózkodott, amely a kommunista párt által ‘89-ben letört tüntetések áldozatairól emlékezett meg,
2008-ban pedig megpróbálta rávenni George W. Bush elnököt, hogy bojkottálja a pekingi olimpiát.
Peking a látogatás másnapján többnapos hadgyakorlatba kezdett: körbevette a teljes szigetet, rakétákat lőtt át felette, repülői pedig többször is megsértették Tajvan légterét. Ezen túl a kínai kormány egy sor területen felfüggesztette az együttműködést az USA-val.
A növekvő feszültséget fokozott aggodalommal figyelte a világ egy része, hiszen elsőre sok a hasonlóság az orosz-ukrán háború előtti körülményekhez. Tajvan fölött mindig is ott lebegett a Kínával való háború lehetősége, mióta különálló entitásként létezik/próbál létezni.
De miért baj az, ha egy amerikai tisztviselő Tajvanra látogat?
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A kínai védelmi minisztérium a hadsereget a legmagasabb készültségi szintre helyezte, és azzal fenyegetett, hogy célzott hadműveleteket hajt végre Tajvan ellen az amerikai házelnök látogatása miatt.
Miközben Kína teszteli a rakétáit, Tajpej kivár.
Az ország nemzetbiztonsága és szuverenitása védelmében.
Aztán hozzátette: „Magyar külpolitika, magyar érdekek mentén!”
Kínában épül a modell, ami minden állampolgárt aszerint értékel majd, hogy hogyan viselkedik az életben. De sok jel utal arra, hogy ez a disztópikus jövő nem csak a kínaiakat, hanem a többi országot is fenyegetheti.
Peking a koronavírus után lendületet vett, és végleg nekiment a hongkongi autonómia lebontásának. A világ jó része tiltakozik, de ez nem fogja meghatni Kínát. Van, aki már inkább a Hongkongból menekülésen/kimenekítésen gondolkodik.
Az ausztrál haditengerészet felfegyverzésénél eddig nem volt látványosabb jele az új nagyhatalmi konfliktus eszkalációjának. Az USA és szövetségesei most Kínát próbálják ugyanúgy elvágni a világtól, ahogy annak idején a Szovjetuniót is körülzárták.