Harminchat, a kínai hadsereghez tartozó vadászgép és bombázó közelítette meg Tajvant szombaton, nyilatkozta a tajpeji védelmi minisztérium. A harminchatból tíz gép átlépte a Tajvani-szoros középvonalát.
Hat Shenyang J-11-es (a Szuhoj Szu-27-es kínai változata) és négy J-16-os repülőgép szállt át a Tajvan szigetét a szárazföldtől elválasztó határvonalon.
Tajvan 1949-ben szakadt el a kommunista Kínától, amikor a szigetre menekültek az antikommunista Kuomintang csapatai. A sziget azóta Kínapi Köztársaság néven tulajdonképpen önálló ország, bár kevesen ismerik el, és közjogilag önmagát is „az igazi Kínának” tartja. A Kínai Népköztársaság viszont mindig saját területeként kezelte a szigetet, és a mára globális nagyhatalommá erősödött Peking egyik legfontosabb céljának tekinti, hogy irányítása alá vonja a szerinte szakadár területet. Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusán mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a Kínai Népköztársaság sosem fog lemondani Tajvanról, és minden áron, ha kell, akár erővel is, de el kell érnie az újraegyesítést.
A tajvani hadsereg négy Chengdu J-10-es vadászgépet, egy Y-8-as tengeralattjáró-elhárító repülőgépet és három H-6-os bombázót is észlelt a sziget délnyugati részén. Három kínai drónról is beszámoltak.
Kína az utóbbi hónapoban egyre sűrűbben küldi gépeit Tajvan légterébe. Augusztus elején Kína hadgyakorlatot tartott a sziget körül, miután Nancy Pelosi amerikai házelnök hivatalos látogatást tett Tajvanon. (AP)
Nyitóbeszédében megvédte a covid elleni teljes lezárásokat, azt mondta, véget vetettek a káosznak Hongkongban, Tajvan pedig Kína része lesz, és kész.
Kína elnöke egy parancsnoki központban, a hadsereg egyenruhájában tett látogatást.
A héten öt francia parlamenti képviselő látogat Tajpejbe.
A tajvani vezetés gonosz szomszédról, az amerikai külügyminiszter provokációról beszél.
25 éve először látogathat amerikai házelnök Tajvanra. Kínának ez nagyon nem tetszik - a figyelmeztetés hatására a Pentagon folyamatosan figyeli a kínai mozgásokat a térségben.