Közzétették a magyar helyreállítási és újjáépítési terv végleges változatát. Ezt szerdán fogadta el az Európai Bizottság, de továbbra sem biztos, hogy megérkezik a 2300 milliárd forintnyi támogatás. Csak akkor utalnak, ha további intézkedéseket tesz a magyar kormány a jogállamisági helyzet javítására, és maradéktalanul teljesíti a feltételességi mechanizmusban előírt 17 vállalását.
A tervnek korábban több változatát is megismerhettük, de ezek sokat változtak a Bizottsággal való egyezkedés során. A végleges anyag majdnem 600 oldalas, most csak néhány pontját emeljük ki, nagy vonalakban.
A csomag legnagyobb részét, közel negyedét zöld közlekedésre szánják (558 milliárd forint). Majdnem ennyit írtak be egészségügyre (516 milliárd) és az energiarendszer zöld átállására (492 milliárd). Ez a három fejezet teszi ki a teljes összeg majdnem 70 százalékát.
További 273 milliárdot költenének el „magasan képzett, versenyképes munkaerő”, illetve 245 milliárdot „demográfia és köznevelés” címen. 89 milliárdot kapna a 300 legszegényebb falu felzárkóztatására indított program, 57 milliárdot a vízgazdálkodás, 43 milliárd menne körforgásos gazdaságra, 26 milliárd a közigazgatás fejlesztésére.
Eddig is lehetett tudni, hogy a kormány a helyreállítási alapból (RRF) fedezné a tanárok béremelését. Az ígéret szerint 2025-re elérnék a diplomás átlagkereset 80 százalékát.
Újdonság, hogy 2025-ig notebookot adnának minden diáknak és tanárnak, aki kér.Ide tartoznak az általános és középiskolák, a szakképzés viszont nem. A kiosztásnál előnyt élveznének a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek.
Ötezer tanár ingyenes átképzésével enyhítenék azt a problémát, hogy egyes tantárgyakra alig találni pedagógust. A résztvevők így 3-4 tárgyat taníthatnának.
Külön alfejezet szól a hátrányos helyzetű iskolákról. A terv szerint kiválasztanának legalább 35 kis létszámú felső tagozatot, ahonnan a diákokat ugyanennyi nagyobb, több száz fős iskolába integrálnák.
Fellépnének a szegregáló iskolák ellen is: csökkentenék azoknak az iskoláknak a támogatását, ahol a települési arányokhoz képest kevés hátrányos helyzetű gyerek tanul.Modernizálnák a felsőoktatási és szakképzési intézményeket.
Itt főleg az alapellátásra koncentrálnának. Cél, hogy a háziorvosok praxisközösségekben működjenek együtt (ilyenek most is léteznek), és dietetikusok, egészségpszichológusok, gyógytornászok bevonásával több körzetet lássanak el egyszerre. Erre a szintre bíznák a szűréseket és a betegek terelgetését az egész rendszerben.
Bővítenék a háziorvosok hatáskörét. A jövőben felírhatnának olyan gyógyszereket, amiket eddig csak más szakorvosok írhattak fel, és megfelelő szakvizsga birtokában szakellátást is nyújthatnának. Az lenne a lényeg, hogy minél inkább csak azok menjenek kórházba, akiknek muszáj. Ennek érdekében fejlesztenék az egynapos sebészeti ellátást is.
Mindezt informatikai és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolnák össze, illetve költenének a mentőállomásokra is.
56 kilométernyi HÉV-vonalat újítanának fel Budapest agglomerációjában, állomásokkal együtt. Néhány vasúti szakaszon 160 km/h-val menne a vonat (Almásfüzitő–Komárom, Békéscsaba–Lőkösháza).
Nagyot lendítenének a tömegközlekedés digitalizációján, egységesítenék a különböző szolgáltatók utastájékoztató és jegyvásárlási rendszerét. 300 elektromos busz is szerepel a tervben.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány szélerőműveket is ígér Brüsszelnek. A helyreállítási terv úgy fogalmaz, hogy megszüntetik a szélerőművek építésének „szükségtelen korlátozását”.
2026-ig 1600 szociális lakást újítanának fel, és további 400-at építenének a 300 legszegényebb faluban (ebből eddig 118-ban indult el a felzárkózó települések program). Ezzel csökkentenék a komfort nélküli lakásokban élők számát.
Megújuló energiával, szociális alapon segítenék ezeknek a településeknek a fűtését, ezenkívül munkaszocializációs fejlesztéseket, iskolai továbbképzéseket is terveznek.
Az RRF-csomag része a már létrejött Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport is, utóbbi tagjainak listáját épp csütörtökön hozták nyilvánosságra.
A korrupcióellenes reformokat a brüsszeli elvárások miatt vezették be, de mivel a Bizottság nem volt maradéktalanul elégedett, legalább 3000 milliárd forint uniós pénz befagyasztását javasolta. Ezt az összeget nem az RRF-ből, hanem a szokásos operatív programokból bukhatja Magyarország, legalábbis egyelőre, mert ha teljesíti az elvárásokat, később hozzáférhet.
Korbáccsal fenyeget és közben kenyérrel kecsegtet az Európai Bizottság döntése. Először fordulhat elő, hogy egy tagállam pénzét befagyasztják a jogállam züllesztése miatt, de örökre nem fosztják meg semmitől sem Magyarországot. Ha jövőre szépen teljesít, akkor minden pénzt lehívhat majd.
Az EU hatalmas lendülettel állítaná át a gazdaságot körforgásos szerkezetűre, és a magyar kormány is lelkesen támogatja az ötletet. De egyáltalán mi az a körforgásos gazdaság? A holland nagykövetség szakértője és egy ökológiai közgazdász mondta el nekünk, mit érdemes tudni erről a fogalomról.
2010 óta szinte lehetetlen újat építeni Magyarországon. Úgy tűnik, hogy hamarosan már lehet.
A testület 21 tagú, ebből tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pedig pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül.