Balogh József energetikai szakértő írása.
Az ötvenes évek óta nem volt annyira divatos az árszabályozás, mint az elmúlt másfél évben. Ha az 1990-ben megszűnt Országos Anyag- és Árhivatal (OAÁ) valamelyik nyugdíjas munkatársa kiegészítő állást keresne, akkor most, úgy tűnik, itt a jó lehetőség: Magyarországon az ársapkák inkább maradnak (rezsicsökkentés és élelmiszer), mint mennek (benzin).
Régiós szinten is komoly érdeklődés van az OAÁ-ban szerzett tapasztalatra: minden kelet-közép-európai ország bevezetett ilyen vagy olyan árkorlátozást a szörnyű ukrán háború kitörése óta.
Ez a rövid írás egy potenciális terminológiai hibára szeretné felhívni a figyelmet: az „ársapka” ugyanis pontatlan kifejezéssé vált. Olyan gyűjtőfogalom lett ebből a szóképből, ami eltakarja a különböző árszabályozási mechanizmusok közötti fontos különbségeket. A mostanában az EU-s tagállamok által megvitatott brüsszeli földgázársapka ennek a terminológiai félreértésnek lehet az áldozata.
Bármilyen árplafonrendszer kétféleképpen tud megbukni: vagy a termék szolgáltatására kötelezett társaság nem bírja már anyagilag finanszírozni a piaci ár alatti további értékesítést, vagy egyszerűen elfogy a termék, és megjelenik a hiány. A magyar energiaiparban mind a kettőre volt példa az elmúlt fél évben.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Balogh József energetikai szakértő szerint a szankciók igenis fájnak az oroszoknak, még ha ez nem is azonnal látható. Amikor év végén az olajimport leáll, az feltűnőbb lesz. Már 2014-ben lépni kellett volna, akkor talán háború sem volna most.
Az EU-bizottság saját magát szorította a sarokba: a szlovák és magyar szavazatokat itt most bizony meg kell venni, különben oda az EU egysége.