December elején Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az olasz fővárosban tárgyal az ország infrastrukturális miniszterével, Matteo Salvinivel. Azt írta, a migrációról és a trieszti kikötőről lesz szó.

Aznap Salvini, Orbán Viktor régi jó szélsőjobboldali lieblingje is posztolt mindenféléről, például arról, hogy milyen rossz arcok a milánói Scalánál akciózó környezetvédők, rúgott egyet az Olasz Általános Munkás Konföderáció (CGIL) vezetőjébe, dicsérte kicsit saját pártját, a szélsőjobboldali Ligát (Lega), de még néhány szelfi is kifért egy kézműves vásár résztvevőivel. Arról azonban sehol sem írt, hogy találkozója volt Szijjártóval.

A szeptemberi előrehozott választások véghajrájában volt egy pillanat, amikor az elég könnyen felpaprikázható Melonit újságírók Magyarországról és Orbánról kérdezték. Bár nagyon sok kérdésben nagy az egyetértés a magyar kormány és az olasz szélsőjobb figurái között, Meloni idegesen felcsattant, és azt kiáltotta az újságíró felé: „Még mindig Magyarország? Nem fogok válaszolni, nem ott vagyok jelölt”. A hangvétel, az indulatosság nem éppen arra utalt, hogy Meloni örülne annak, hogy folyamatosan párhuzamot vonnak személye és Orbán közé. Azóta el is halkult kicsit ez a vonal, és míg a magyar kormány továbbra is folyamatosan ünnepli a szívélyes kapcsolatot Olaszország új kormányával, addig az olaszok mintha kicsit elhallgatnák magyar barátaikat.

Pedig olyan szép volt minden