Dr. Vigh Attila hídépítő mérnökkel készült, január 1-én közzétett beszélgetésünk. Ő tervezte a Láthatatlan Hídat, a Duna Aréna mellett. Eddig csak előfizetőink hallgathatták a beszélgetést, mostantól ingyen hozzáférhető.
Kiderül, hogy a magyar hídépítésben még mindig nem terveznek a vízi élővilággal, tehát nem kalkulálnak a kérészekkel, de pszichológust se vonnak be a tervezésbe, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint a veszprémi viadukthoz kötődő öngyilkosságok.
A Lánchídból lehetne gyalogos hidat csinálni, csak ahhoz nagyon meg kéne erősíteni, mert a szabvány szerint gyalogosokból nagyobb tömeget kell kibírnia a hidaknak, mint kőszállító teherautókból. Továbbá a mutyi-alapon tervezett, elhelyezett és épített hidak története a Lánchíddal kezdődik, és a legnagyobb nemzetközi hídépítő sztár, Santiago Calatrava is az uniós kohéziós pénzek beáramlásának köszönhette karrierjét. A Szabadság-híd a BME óraadójának egyik kedvence, és az Árpád-híd őt is a szomorú, csóró Kádár-korszakra emlékezteti.
És persze igen: kéne még gyalogos híd a Dunára...
A rendőrséghez több bejelentés is érkezett, hogy egy nő kapaszkodik a viadukt korlátjába.
A hidak megállítják, a lámpák halálos csapdába ejtik az éppen most rajzó kérészeket, több milliárdos kárt okozva a természetben. Van megoldás, nem is drága, valamiért mégis csak egyetlen hídon használják.
Hídépítős podcast. Elneresedett a szakma? Mutyihidak. A Lánchídból lehetne gyalogos hidat csinálni, csak ahhoz meg kéne erősíteni, mert a szabvány szerint gyalogosokból nagyobb tömeget kell kibírnia, mint kőszállító teherautókból. A stúdióban Vigh Attila hídépítő mérnök.