Bár Papp László debreceni polgármester semmilyen „szennyezőanyagot, veszélyforrást nem látott” az elkészült németországi CATL akkumulátorgyárában, a Debreceni gyár már csak méretéből adódóan is több kockázatot jelenthet. Ráadásul

• az akkumulátorgyártás rendkívül energiaigényes, és ezen a téren nem állunk túl jól,
• az iparág rendkívül gyorsan fejlődik, a magyarok viszont egyáltalán nem vesznek részt a fejlesztésekben, alacsony a hozzáadott érték,
• és előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarországi gyártósorok jelentős részét át kell majd építeni,
• továbbá Európa jelenleg azon dolgozik, hogy az akkumulátor-értéklánc legtöbb szereplője európai legyen, leépítve a keleti államoktól való függését.

Az utóbbi hetekben a kínai CATL Debrecen mellé tervezett akkumulátorgyárával szemben egyre hangosabbak a - nem csak lokális - tiltakozások. A botrányos közmeghallgatásokat követően ezren tüntettek Debrecen utcáin, és egyszerre három párt, a Mi Hazánk Mozgalom, az LMP és a Momentum akar népszavazást indítani a gyár megépítéséről.

A kormány láthatóan nem tervez elállni az általa 111 milliárd forinttal megtámogatott, nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánított beruházástól; az utóbbi években kifejezett célja az akkumulátorgyárak Magyarországra csábítása. Papp László Fideszes polgármesterként azért látogathatott az ugyancsak a CATL által épített német akkugyárba, hogy mutassa, a gyárral minden a legnagyobb rendben, egy lelket nem fog zavarni - és talán azért is, mert a január eleji közmeghallgatáson kénytelen volt beismerni, nem járt még akkumulátorgyárban. A helyi önkormányzat szórólapokkal is igyekszik oldani a feszültséget.

Lánczi Tamás korábbi államtitkár, politológus, az MTVA online igazgatóságának igazgatója a Kossuth rádióban a beruházás fontosságáról beszélt. Szerinte a tiltakozók a magyar nemzetgazdasági érdekekkel szemben, feltehetőleg külföldi érdekeket szolgálnak, mivel „aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő”.

A két gyár, ahogy a két gazdaság összehasonlítása azonban sok szempontból sántít.

Arányok

A Németországban épült akkumulátorgyár nagyjából 70 hektárra épült, a debreceni ezzel szemben 221 hektár területet foglalna el. Egészen más arányokról van tehát szó a két gyár esetében. A magyar gyár a tervek szerint 7,34 milliárd eurót kóstál, azaz nagyjából 3000 milliárd forintot. Hasonlóan a gödi Samsung-gyárhoz, az infrastruktúra-fejlesztésbe a kormány is beszáll több mint 111 milliárd forinttal.

A debreceni gyár 100 gigawattóra éves termelési kapacitással rendelkezik majd. Viszonyításképpen az 1,8 milliárd eurós türinigiai gyár kapacitása 14 gigawattóra (bár ez a jövőben még nőhet). 100 gigawattórás kapacitásával a magyar CATL Európa egyik legnagyobb gigagyára lehetne. Egy elektromos autóba nagyjából 40-80 kilowattórás akkumulátor kerül típusonként változóan, ami a német gyár esetében körülbelül évi 350 ezer, míg a magyar gyárnál közel másfél millió járműre elegendő akkut jelent. Ezzel Magyarország közel megduplázná kapacitásait, és Németországot leszámítva Európán belül mindenkit leelőzne akkumulátorgyártásban.

Csakhogy az ekkora léptékű beruházások nagyobb áldozatokat követelnek, és míg Németország a 14 gigawattórát különösebb probléma nélkül ki tudja termelni, ezzel szemben az amúgy is tetemes mennyiségű energiát importáló Magyarország nem biztos, hogy olyan könnyen ki tudná gazdálkodni az évi 100 gigawattórához szükséges energiát.