A parlamentben a gazdasági bajokat soroló jegybankelnök csak említés szintjén tért ki arra, miért jelent csapdát az országnak, ha állami támogatással épülnek akkummulátorgyárak, a Friedrich-Ebert-Stiftung csütörtöki rendezvényén gazdasági szakértők bontották ki, mit is jelent ez pontosan.
Előadásában Czirfusz Márton, a Periféria Központ kutatója elmondta, hogy nemcsak az akkumulátorcellák gyártása történik Magyarországon, hanem az egész értéklánc megtalálható. De a magyar beágyazódás nagyon alacsony szintű, vagyis a magyar vállalatok alig tudnak bekapcsolódni a gyártási folyamatba (leginkább az üzemek felépítésében vagy az üzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokban), de például kutatási-fejlesztési tevékenység sem zajlik nálunk. Matolcsy György ezt a magyar hozzáadott értéket 18 százalékra becsülte.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A jegybankelnök szerint az egész évtizedre kihatnak azok a hibák, amit a kormány az elmúlt években elkövetett.
Czirfusz Márton kutatóval arról beszélgettünk, milyen hatása lesz a magyar gazdaságra és munkaerőpiacra a betelepülő akkugyáraknak, miért hasonlítanak a jövő autógyárai egyre inkább a hírhedt kínai mobiltelefon-gyártó üzemekre, és hogy tudnak majd megélni a fizetésükből azok, akik elmennek az akkugyárakba dolgozni.
Győrffy Dóra professzor friss tanulmánya részletesen bemutatja, hogy miért káros és észszerűtlen ázsiai cégek akkumulátorgyártására feltenni Magyarország jövőjét. A magyar kormány éppen megismétli az 50-es évek hibáit, csak most nem külföldi megszállók nyomására történik ez, hanem saját meggyőződésből.
A lítium-ion akkumulátorok újrahasznosításával foglalkozó bátonyterenyei SungEel Hitech Hungary Kft.-t a munkavédelmi hatóság 8,5 millió forintra bírságolta meg, mivel 13 embert súlyos veszélyeztetettségnek tettek ki.
A kormányfőt azzal vádolják, illegális földkisajátításoknak ágyaz meg.