Szerdán Guatemalába, onnan Belizére, majd az Egyesült Államokba utazik a tajvani elnök, Tsai Ing-wen, utolsó állomásainak egyikén pedig Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével is találkozik. Kína többször is figyelmeztette az Egyesült Államok tisztviselőit, hogy ne találkozzanak tajvani vezetőkkel, különben megtorlásra számíthatnak, de a két ország képviselőit ez látszólag nem tántorítja el.
December végén egy nap alatt hetvenegy kínai repülőgép és drón hatolt be Tajvan légvédelmi azonosító zónájába - amely hivatalosan nem tartozik az ország nemzeti légteréhez -, azután, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta 2 milliárd dollár katonai kölcsön folyósítását az országnak. Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta önálló kormánya van. Augusztusban a kínai haditengerészet már megkezdte a Tajvani-szoros képzeletbeli középvonalának eltörlését, amire az ország a katonai kiadásainak növelésével válaszolt. Az Egyesült Államok a támogatásáról biztosította őket.
Boros Juli összefoglaló cikke egy lehetséges kínai tajvani invázióról itt olvasható.
(via Reuters)
Ismét egyre nagyobb a feszültség Kína, Tajvan és a fél világ között. Szinte mindenki a status quo fenntartásában érdekelt, de vajon meddig viseli el Kína a lázadozó szigetországot?
Tajvan elnöke, Caj Jing-ven többször is kijelentette, hogy Tajvan nem fogja sem provokálni, sem eszkalálni a konfliktust.
A világ egyik vezető külpolitikai elemző központja lejátszotta, mi lenne, ha Kína tényleg lerohanná a szigetet.