Pályázat útján keresi új civil tagjait a Korrupcióellenes Munkacsoport, amit az uniós pénzekhez való hozzáférés reményében hozott létre a kormány még tavaly decemberben. A munkacsoport felfüggesztheti a közbeszerzéseket, vizsgálatra kényszerítheti az állami hatóságokat, vádat viszont nem emelhet, és nyomozást sem indíthat.

A kezdeti felállásból időközben többen jelezték, hogy mégsem folytatják a közös munkát: így tett Fonyódi Krisztián jogász-közgazdász, Essősy Zsombor, a Magyar Közgazdasági Társaság képviselője - helyére új tagot delegálnak -, és lemondott tagságáról a Budapest Szakpolitikai Intézet is - őket megkerestük, hogy megtudjuk, miért döntöttek így, cikkünket frissítjük majd a válasszal.

A projekt nem-kormányzati tagjai között ott van továbbra is Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, Ligeti Miklós, a Transparency magyarországi jogi igazgatója, és Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa is.

A Korrupciókutató Központ budapesti vezetőjével készült interjúnkban Tóth István János korábban azt mondta: „ez egy kleptokrata rendszer, amin egy új hatóság létrehozása semmit nem változtat” - utalva itt a korrupció elleni küzdelemre létrehozott kormányzati szervre, az Integritás Hatóságra. A mellette konzultatív szerepet betöltő munkacsoportba az átláthatóság, közbeszerzési eljárások, emberi jogok vagy bűnüldözés terén szerzett tapasztalattal lehet jelentkezni.

Az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc - aki nemrég Polt Péterrel beszélte meg, mit kell tenni a korrupció visszaszorításáért - azt mondta, „tulajdonképpen mindegy, hogy a hatóság miért lett létrehozva, az a lényeg, hogy van", a helyzet azonban ennél eggyel árnyaltabb: azért kellett létrehozni, mert az Európai Unió nem volt elégedett a kormány korrupcióellenes intézkedéseivel, és jogállamisági feltételekre hivatkozva befagyasztotta az uniós támogatások kifizetését.