Megjelent a háziorvosi körzetek átalakításáról szóló rendelet tervezete a kormány honlapján is: a betöltetlen praxisokat a körzetek összevonásával orvosolnák. A kisebb, jellemzően vidéki körzetek bezárásra számíthatnak, a nagyobbak még nagyobbak lehetnek.
A parlament tavaly decemberben szavazta meg a háziorvosi rendszert átalakító tervezetet, ami átvariálja a kórházak közötti feladatmegosztást, az ügyeleti rendszert és a háziorvosi praxisokat is. A kormány akkor azt mondta, a változások régi problémákat fognak megoldani, hiába álltotta az Orvosi Kamara és a háziorvosok többsége is az ellenkezőjét.
A Newsroom új adásában Szurovecz Illéssel beszélünk arról, hogy miért akarja kinyírni a kormány az orvosi kamarát, és hogy sikerülhet-e ez neki. Az is szóba kerül, hogy mivel próbált ártatlansága mellett érvelni a bíróságon Schadl György és Völner Pál.
Az átalakítás legfontosabb eleme, hogy a kisebb, jellemzően vidéki háziorvosi körzeteket 2027-ig fokozatosan bezárnák vagy összevonnák, a tartósan betöltetlen körzeteket a szomszédaikhoz csatolnák vagy felosztanák a nagyobb körzetek között. A kormánypárt szerint az így felszabaduló kapacitásokat arra használnák fel, hogy minden körzetben legyen orvos - de a MOK szerint a modell elavult, és nem tart lépést az orvos- és ápolóhiánnyal és a szakemberek leterheltségével.
Bár az országos rendelettervezet csak most lett publikus, a háziorvosi rendszert már elkezdték átalakítani: februártól Hajdú-Bihar, márciustól pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is érvényes az új ügyeleti rendszer. Előbbiben a módosítással 22-ről 10-re csökkent az esti orvosi ügyeletek száma.
(via Telex)
Kezelhetetlenné válna a helyzet, ha a betegek helyett a háziorvosnak kéne időpontot foglalnia a szakrendelésekre.
Azóta se csatlakoztak tömegesen, hogy a kormány nekiment az orvosi kamarának.
Tízezer lakosra átlagosan 5,9 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott.