Karikó Katalinnal együtt most akkor hány magyar Nobel-díjasunk is van?
Karikó Katalinnak ítélték – Drew Weissmannal közösen – az orvosi-élettani Nobel-díjat 2023-ban az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért.
Nem ő az első magyar Nobel-díjas, de nem is annyira egyszerű megmondani, hányadik. Számos szempont lehet, magyar származású szülők gyereke, Magyarországon született, itthon tanult, itthon kezdte a kutatásait, magyarnak vallja-e magát. Innentől már nem is könnyű eldönteni, ki a magyar Nobel-díjas.
Vegyük például az első magyar származású Nobel-díjast.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Karikó Katalin és Drew Weissman kapta a 2023-as orvosi Nobel-díjat
A magyar biokémikust és amerikai kollégáját az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért díjazták.
Az osztrák-magyar Nobel-díjas, aki lopással vádolta Einsteint, és hitt a nemzetiszocializmusban
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
Bárány Róbert a hadifogolytáborban értesült arról, hogy Nobel-díjat kapott
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
Bárány Róbert egy türkmenisztáni hadifogolytáborban tudta meg, hogy Nobel-díjat kapott
A magyar származású fülész volt az első osztrák Nobel-díjas. Mégsem ismerték el sem Bécsben, sem Budapesten, és végül svédként halt meg. Egy új dokumentumfilm készítői négy országban nyomoztak a plágiumvádak után.
Videóajánló: Szent-Györgyi Albert testamentuma
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.
Ha Hevesy György Magyarországon maradhat, a hafniumot ma talán hungaricumnak hívnák
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
A disszidens magyar Nobel-díjas, akit itthon akadémikusi címétől is megfosztottak
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Lassan az egész világot sikerült megtéveszteni a CEU ügyében, de szerencsére akad még néhány koponya, aki átlát a szitán
Táblázattal segítjük összefoglalni, kit sikerült már átverni a CEU-ról szóló törvénnyel, és kik azok, akik még világosan látnak ebben a káoszban.
Ügyetlen, körülményes, nem elég művészi - így utasította el Kertész Imre Sorstalanságát 1973-ban a magyar kiadó
Kertész elküldte a Sorstalanság kéziratát a Magvetőnek, de onnan kritikus levél kíséretében jött vissza. Nekik nem kellett a regény.
'85-ben játékmaciba varrva vitték ki a pénzt Magyarországról, amit a Ladáért kaptak, mostanra a szabadalmán alapulhat a koronavírus-vakcina
Karikó Katalinnak mindig azt mondta az édesanyja, hogy egyszer Nobel-díjat kaphat, mire ő azt válaszolta, hogy még egy ösztöndíjat sem kap. Mára az esélyesek között emlegetik.
Budapest kiemelt helyen a Nobel-díjasok földrajzában
Budapest a különleges városok között, öt különböző Nobel-díjat nyertek az itt születettek. A díjazottak közül sokan aztán menekülni kényszerültek.
