Egyedül Orbánnak nem felelt meg az uniós költségvetés kiegészítése

eu

Péntek hajnalban 64,6 milliárd eurós költségvetési kiegészítésről egyezett meg az Európai Tanács 26 politikusa, de végleges döntés Orbán Viktor vétója miatt nem született. A Tanács jövő év elején rendkívüli EU-csúcson folytatja a téma tárgyalását.

Az Európai Bizottság eredetileg közel 100 milliárd eurós kiegészítésre tett javaslatot, miután a szokásos módon, félidőben vizsgálta felül a hétéves, 2021–2027 közötti uniós költségvetést. Ebből az összegből 50 milliárd eurót szántak Ukrajna támogatására, 33 milliárdot kedvezményes hitel, 17 milliárdot vissza nem térítendő hozzájárulás formájában.

A tagállamok nem lelkesedtek a javaslatért, mivel a csomagba 66 milliárdnyi friss forrást is kért a Bizottság, és ennek a nagy részét nekik kellett volna állniuk. Egyedül az Ukrajnának szánt 50 milliárddal kapcsolatban volt majdnem teljes az összhang, a hozzájárulást csak Magyarország ellenezte.

Charles Michelék december 12-ei, kiszivárgott tervezete már egy jelentősen átstrukturált költségvetési hozzájárulásról szólt. A teljes összeget 100 helyett 64,6 milliárdban határozták meg, miközben a friss hozzájárulás mértékét is csökkentették, 66 milliárdról 22,5 milliárdra.

Olaf Scholz, Charles Michel és António Costa
Fotó: DURSUN AYDEMIR/Anadolu via AFP

Bár a csütörtöki tárgyalásokon a Németország vezette északi tagállamok lejjebb, Olaszország és más déli országok feljebb akarták alkudni az összeget, végül nem történt érdemi változás.

A teljes összeg maradt 64,6 milliárd, míg a friss hozzájárulás mértéke minimálisan, 21 milliárdra csökkent. A két összeg közötti különbséget az Ukrajnának szánt 33 milliárdos hitel és 10,6 milliárdnyi átcsoportosított uniós pénz jelenti. Utóbbiak olyan források, amik korábban megszavazott csomagokból állnak az Unió rendelkezésére.

A végleges csomag szerint:

  • 50 milliárdot Ukrajna segítésére,
  • 9,6 milliárdot migrációra és külpolitikára,
  • 1,5 milliárdot az Európai Védelmi Alapra,
  • 2 milliárdot előre nem látható krízismenedzsmentre,
  • 1,5 milliárdot természeti katasztrófák és humanitárius krízisek kezelésére fordítana az Európai Tanács.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a megegyezést hajnalban jelentette be az újságíróknak. Azt mondta, a svéd kormánynak még egyeztetnie kell a svéd parlamenttel, de a döntést ők is támogatják. A 27 tagállam közül egyedül Magyarország nem ért egyet a tervezettel.

Orbán péntek reggel azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy azért vétózott, mert jogsértésnek tartja az Ukrajnának szánt pénzügyi segélyt. Szerinte az ukrán helyzet rosszul áll, ezért nem több pénzt kellene küldeni a háborúra, hanem megállítani azt.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Az EU-csúcs péntek délelőtt migrációs és külügyi témákkal folytatódik. Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megindításáról már csütörtök kora este megegyezett a Tanács. A döntésben Orbán nem vett részt, a szavazás előtt kiment a teremből.

Mivel a két legnehezebb témán túl vannak a politikusok, a csúcstalálkozó várhatóan az előzetes tervek szerint, péntek délután fejeződik be.

Kapcsolódó cikkek