• Orbán Viktor nindzsa békekormánya egyre több területen kommunikál háborús kifejezésekkel.
• Az inflációtól kezdve Brüsszelen át a genderlobbiig mindenki ellen harcolunk, Szijjártó Péter külügyminiszter ijesztő gyakorisággal jelent be támadásokat Magyarország ellen.
• A háborús retorikához felfuttatott védelmi beszerzések is dukálnak, ezek viszont a folyamatos szájkaratéval ellentétben szakmailag indokoltnak tekinthetők.
• Cikkünkben az elmúlt öt év főbb beszerzéseit vesszük sorra.

Bár a kormányzat részéről évek óta amúgy is használt háborús retorika Ukrajna megtámadása óta erősödött, a magyar haderőfejlesztést nem a háború indította be. 2010-es hatalomra kerülése után a Fidesz kezdetben több, végül jelentéktelennek bizonyuló programot hirdetett meg, de a honvédelmi kiadások növekedése – a többi NATO-tagállaméhoz hasonlóan – 2014-től kezdve indult meg.

Miért pont 2014? Röviden: a Krím orosz annexiója lépéskényszerbe hozta a
NATO-tagállamokat, Magyarországon pedig a gazdaság teljesítménye ekkorra lehetővé tette a haderő fejlesztésére szánt kiadások növelését. Ezt támogatta a lakosság változó biztonságérzékelése is.

2010 és 2014 között a NATO védelmi tervezésének homlokterében az ún. „out of area” – tehát nem a tagállamok területét érintő – műveletek voltak az iraki és afganisztáni konfliktusok miatt. Ekkor főként könnyűfegyverzet beszerzését kérte a szervezet a tagállamoktól, és általánosságban mindenki kevesebbet költött védelemre.

2014-től kezdve, az orosz fenyegetés kézzelfoghatóvá válásával a NATO-n belül megváltozott a gondolkodásmód. Előtérbe került a területvédelem fontossága, áttértek a nehézfegyverek beszerzésére, nagyobb hangsúly került a védelmi kiadásokra.

A megkérdezett szakértők szerint a magyar védelmi tervezést a 2014-es krími annexiónál, majd a walesi NATO-csúcs megállapodásainál is nagyobb mértékben befolyásolta a 2015-ös migrációs válság, amivel a hadseregfejlesztés végképp a kormányzati gondolkodás középpontjába került.

Kétségtelen, hogy volt tere a növekedésnek: 2014-ben a GDP 0,8 százalékát tették ki a honvédségi kiadások, ez a NATO-n belül nagyon alacsonynak számított. Ehhez képest 2023-ra elértük a tagállamok számára előirányzott 2 százalékos küszöböt, aminek a jövőbeni fenntartása kormányhatározatban van rögzítve. Sőt: 2024-ben várhatóan a GDP 2,1 százaléka megy védelmi kiadásokra.

Ahogy lent is látható, GDP-arányosan a magyar kormány a 2 százalékos küszöb eléréséig jellemzően kevesebbet fordított honvédelemre, mint a lengyel, a szlovák vagy a román.

A program, ami nem nyilvános