Amerikainak hitt, és elfoglalt egy görög olajszállító hajót az iráni haditengerészet az Ománi-öbölben. A Szent Nikolas - korábbi nevén Rajan - tanker korábban érintett volt egy Iránt sújtó szankciók kijátszására irányuló botrányban, ami miatt áprilisban az Egyesült Államok egy millió hordónyi olajat foglalt le a fedélzetén.
Az iráni hadsereg szerint a hajó elfoglalásával ők csak visszaszerezték a saját olajukat. A tankert korábban bérlő Suez Rajan utólag elismerte, hogy Irán nevében titokban szállított és értékesített olajat külföldön.
A brit haditengerészet csütörtöki közlése szerint a 145 ezer tonna kőolajat szállító Szent Nikolas Fülöp-szigeteki és görög legénységére hajnalban négy-öt katonai egyenruhás, maszkos fegyveres támadt rá az ománi Sohar kikötőjében, majd megparancsolták nekik, hogy hajózzanak egy iráni kikötőbe.
A tanker eredetileg az iraki Bászrából tartott a törökországi Aliagába.
Irán annak ellenére minősítette amerikainak a hajót, hogy az görög tulajdonban van, és épp Marshall-szigeteki lobogó alatt közlekedett. Hasonló - feltételezhetően iráni - támadás ért először négy, majd pár hónapra rá két másik tankerhajót 2019-ben ugyanitt.
Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok 2018-ban felmondta az Iránnal kötött atomalkut. Majd ennek részeként új szankciókat vezetett be az iráni olajexport visszaszorítására, hogy rákényszerítse az iszlám köztársaságot arra, hagyjon fel a rakétaprogramjával és regionális befolyása növelésével.
Első körben a fémkereskedelmet és az autóipart sújtó szankciókat vezették be újra, az olajipari szankciókat 90 nap múlva léptethetik életbe. Az eredmény vitatható: Iránban hirtelen egymásra találtak a reformisták és a keményvonalasok, a világban újabb front nyílhat az USA és Kína, illetve az EU kereskedelmi háborújában.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Iránt gyanúsítja, de csak közvetett bizonyítékokat mutatott.