Bár előzetesen volt némi zavar a kormány kommunikációjában azzal kapcsolatban, vonatkozik-e majd a szuverenitásvédelmi törvény a médiára, vagy sem, a törvény szövegében végül inkább megfoghatatlan megfogalmazások szerepeltek, amik bárkire vonatkoztathatóak.
Idézzük fel gyorsan, a törvény elfogadása előtt mekkora volt a zűrzavar:
Látványos volt viszont, hogy mennyire áthelyeződött a hangsúly az ellenzéki pártok és a civil szervezetek tevékenységére, miközben a guruló dollárokkal rendre összemaszatolt független sajtóra valahogy kevesebb figyelmet szánt a propagandagépezet. Olyannyira, hogy első megszólalásaiban a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás (nagyívű portrénk róla itt olvasható) sem nagyon ejtette ki a száján a média szót, ha arról kérdezték, kivel, mivel fog foglalkozni intézménye.
Mindeddig.Ma ugyanis terjedelmes interjú jelent meg a Magyar Nemzeten, ahol Lánczi felmondta a kötelező köröket (megtiszteltetés a kinevezés, a hivatalnak nincsenek szankcionálási jogkörei, legfontosabb fegyverük a nyilvánosság, az ellenzék vitt véghez boszorkányüldözést, amikor előre farkast kiáltott a hivatal tevékenységével kapcsolatban, stb.), majd rá is fordult a nóvumokra:
– A választási kampányok között mi lesz a hivatal fő feladata? - kérdezte a Magyar Nemzet.
– A választások során van egy kötelező feladat, míg két választás között vannak a szellemileg leginkább kihívást jelentő és inspiráló munkák. A magyar szuverenitást nem csak a választásokon kell megvédeni, mivel a szuverenitásnak több aspektusa van. Ezek közé tartozik a gazdasági, a politikai, valamint a kulturális aspektus. Továbbá ott van még a média kérdésköre is. Ezekben a dimenziókban is kutatásokat és vizsgálatokat fogunk végezni, hogy ezeken a területeken milyen mértékben érvényesül a magyar szuverenitás - válaszolta Lánczi.Azt persze bővebben már nem fejtette ki, hogy mi tartozik egészen pontosan a média kérdéskörébe, mik azok a dimenziók, és mely mérőszámok alapján kalkulálják majd ki a magyar szuverenitás érvényesülését ezen területeken.
A törvény megszavazása után több független szerkesztőség (köztük a 444, a Qubit és a Lakmusz) közös közleményben jelezte: a „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját. Orbán szokásos pénteki rádióinterjújában azt mondta, ez „a zsoldosok tiltakozása”.
Napi szuverenitásharcot hirdettek a szuverenitásvédelmi törvény általános vitáján.
Varga Judit nem egészen erre utalgatott a parlamentben.
„Ez egy árnyékra ugrás, de nem lepődöm meg, mert ez egy álszent rettegés, ferdítik a tényeket. (..) Azt mondom: olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra!”
Lánczi Tamásban saját elvtársai sem igen bíznak, és egyetlen általa irányított szervezet sem húzta sokáig. A NER legkevésbé szuverén kádere hat éven át vezetheti Orbán új szuperhatóságát.
A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető hivatal létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is. Független szerkesztőségek közös álláspontja.
Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.
A miniszterelnök szerint a zsoldosok tiltakoznak a „szuverenitásvédelmi” törvény ellen. A Kossuth rádióban magyarázta azt is, miért vétózott.