Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök brüsszeli találkozójáról írt még február 1-jén, az uniós csúcsról szóló hírfolyamában a svéd Dagens Nyheter. A lap először még jövő időben fogalmazott, hogy találkozik a két kormányfő, majd már múlt időben ír arról, hogy röviden beszéltek.
A svéd lapnak Kristersson azt mondta, hogy ezen a brüsszeli találkozón nem kapott időpontot arra vonatkozóan, hogy mikor szavazhat a magyar parlament a ratifikálásról. Azt leszögezte: csak azután akar Budapestre utazni, hogy találkozzon Orbánnal, miután Magyarország már ratifikálta a svéd NATO-csatlakozást. Az világos, hogy a február 5-i héten, a rendkívüli parlamenti ülésszakon nem fogják ratifikálni Svédország tagságát.
Miután a svédek NATO-csatlakozását januárban Törökország is jóváhagyta, hazánk lett az utolsó NATO-tag, amelynek még ratifikálnia kell a szervezet bővítését. A késlekedés komoly kritikákat váltott ki Nyugaton, csalódottságának adott hangot az USA budapesti nagykövete is, míg a Szenátus befolyásos demokrata párti politikusa, a külügyi bizottságot vezető Ben Cardin például azt mondta: „Orbán Viktor a NATO legmegbízhatatlanabb tagja”. Az Egyesült Államokban pénteken kilátásba helyezték a vízummentesség eltörlését és korrupt politikusokkal szembeni beutazási tilalmat is.
A magyar időhúzás része, hogy Orbán levélben Budapestre hívta a svéd kormányfőt, de Stockholmban ezt igen hűvösen fogadták. Orbán Balázs közben faarccal előadta, hogy a Fidesz-frakció nem szavazógép, hiába fogja szorgalmazni Orbán, hogy szavazzák meg. Kövér László házelnök pedig egyenesen kimondta: ő aztán nem támogatja a dolgot.
Ezt is megértük: Hende Csabáék leckéztetik a világ legnagyobb katonai szövetségét.
„A magyaroknak van ez az elképzelésük, hogy az egy politikai kommunikációs eszköz, hogy folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról és Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek. Márpedig ez egy fantázia.”
Ezúttal az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke osztotta ki a magyar miniszterelnököt.
A szuverenitásvédelmi törvény „mindentől különbözik, mint amit egy modern demokráciában láthattunk”: kitenné Magyarországot a vízummentes programból és bevetné a Magnyickij-törvényt a Szenátus külügyi bizottságának elnöke.
A „kölcsönös bizalom” kifejezést ismételgeti. Nem jött be a svédeknek, a külügyminiszter nem lát okot arra, hogy idejöjjenek.
Nem érte meglepetésként a kormányt, hogy Magyarország lett az utolsó a svéd NATO-csatlakozás ügyében.
A miniszterelnök telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.
Nem tartja kellemetlennek a helyzetet, mert „valakinek utolsónak is kell lenni”. Nem sietünk, rendkívüli parlamenti ülés sem lesz.