Ez itt a 444 dedikáltan nőket érintő témákkal foglalkozó podcastjának tizenegyedik adása. Micsoda véletlen, hogy éppen a nemzetközi nőnap előtt!
A nőnapról már 1913-ban szóltak röplapok, az ENSZ 1917-ben jelölte ki, de nálunk csak 1948 óta tartják március 8-án. Magyarországon a Rákosi-korszakban kötelező volt, a rendszerváltás után vesztette el munkásmozgalmi hangulatát. Hogyan lett egy harcos, demonstratív napból az, hogy ma már maguk a nők várják, hogy maximum egy szál nárcisszal le legyen tudva a dolog? Pedig a nőnap egykor az egyenjogúság és a szabad munkavállalási lehetőség eléréséről szólt. Tényleg? És miről szól ma?
Nőnap alkalmából emlékezzünk meg arról is, hogy 2020 májusában Magyarországon megszűnt a nem- és névváltoztatás lehetősége az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával. A módosítás bevezette a „születési nem” fogalmát, amit „a kromoszómák és az elsődleges nemi jelleg alapján meghatározott” biológiai nemmel azonosként határozott meg, illetve kimondta, hogy ez az adat - a születési nem - jogilag nem változtatható meg. Tehát eltörölték a nem- és névváltoztatás lehetőségét. Ugyanezen év decembertől a kormány alkotmánymódosítással alaptörvényi szintre emelte a döntést. Cikk az Amnesty blogon.
Az adásból bővebben:
Podcastunk kéthetente jelentkezik új témákkal, és meghallgatható a 444 Spotify- és Apple podcastcsatornáján is. A korábbi adások itt elérhetőek.
Címlapkép: Botos Tamás/444
Végképp elmúlni látszik a Sunshine Barbie korszaka, a Mattel női példaképekkel rukkolt elő. Köztük az élő legendával, a 99 éves Katherine Johsonnal, aki fekete nő létére futott be fényes karriert a NASA-nál.
A nemzetközi nőnap a nők sokféleségéről is szól, a különböző társadalmi és gazdasági, családi háttérrel, vallással és fizikai adottságokkal rendelkező nőkről. Köztük a transz nőkről is.
Az olaszok hagyományosan sárga mimózával lepik meg a nőket a jeles napon, de a magas energiaárak és a kevés csapadék miatt idén harmadával kevesebb virágot szüreteltek, mint tavaly. Egy csokor ára eléri a húsz eurót is, az olasz férfiak egy része ezért inkább lop, mint vásárol.
„Mindaddig nem tudjuk hatékonyan támogatni a nőket, amíg nem vesszük figyelembe, hogy a legtöbbjük anya vagy egyszer az lesz.”
Kínai néni és a mesterséges intelligencia. A rendszerváltás fideszes győztesei. Tolvajok, bűnözők, kollaboránsok és kezelésük. Hangyák, csigák, kecskebékák. Mikor lesz olcsóbb a futócipő a magyar boltokban, mint Nyugaton?
Kínai néni és a mesterséges intelligencia. A rendszerváltás fideszes győztesei. Tolvajok, bűnözők, kollaboránsok és kezelésük. Hangyák, csigák, kecskebékák. Mikor lesz olcsóbb a futócipő a magyar boltokban, mint Nyugaton?
Nyitott kapcsolatok, életközepi bizonytalanságok, párkapcsolati dinamikák. Mi a poliamória, kinek való vagy nem való? Honnan tudod egyáltalán, hogy neked mi való? Ezekről beszélgetünk Jámbor Eszter tabu-kommunikációs szakemberrel, művészetterapeutával, a Testsuli közösség alapítójával.
A független média túlélte a NER-t, és komoly szerepe volt annak vereségében. De mi vár rá most? Hogy kellene a Fidesz politikusait kezelni? A Tisza a programjában új médiatörvényt, közmédiát és nemzeti sajtóalapot ígért – de nem biztos, hogy pont ezekre van szükség. Bodrogi Bea médiajogásszal és Nádori Péterrel, a Direkt36 operatív igazgatójával beszélgettünk minderről.
Az első élő Orbán után. Rengeteg kérdés, izgatott hangulat. A kínai néni véleménye Magyar Péterről. Puzsér napszemüvegbotránya – Winkler megpróbálja megbuktatni az új rendszert. Az autósok terhei elviselhetetlenek. Hány embert kell lecsukni?