A kormányzati szektor múlt évi gazdálkodásáról szóló KSH-gyorsjelentés közzétételével egy időben hozták nyilvánosságra az Európai Uniónak benyújtott úgynevezett EDP-jelentést (az excel innen tölthető le). A dokumentum fontosságát az adja, hogy habár erre az évre van egy elfogadott költségvetése az országnak, arról minimum az év eleje óta tudni lehet, hogy a főbb számai nem tarthatók.
A kormány annak a költségvetésnek a tavaly nyári – fölöslegesen korai – elfogadásakor még egészen más 2023-as és így 2024-es gazdasági növekedéssel, tavalyi költségvetési egyenleggel számolt, de egyéb makrogazdasági körülmények is jócskán változtak azóta. A költségvetési törvény szerint idén 2,9 százalékosnak kellene lennie a GDP-arányos deficitnek, de már hónapok óta szó van arról, hogy ez nem tartható (összehasonlításként: a múlt évre az volt eredeti terv, hogy 3,9 százalékra csökken a hiány a 2022-es 6,2 százalékról, aztán végül 6,7 százalék lett).
A kormány ebben a dokumentumban most leírta: idén 4,5 százalékos hiánnyal tervez. Ez azt jelenti, hogy az állam működéséhez a tervezett 2514 milliárd forint helyett – ennyi lenne a törvényi hiány – csaknem 1500 milliárd forinttal többre, 3982 milliárd forintra van szükség. Az EDP-jelentésből kiderül, hogy annak ellenére is jócskán megugrik a deficit, hogy a kormány 2023-hoz képest idén nominálisan is csökkenti a beruházásokat (állóeszköz-felhalmozás) 3801 milliárdról 3 664 milliárdra, ami az infláció hatása nélkül is 3,6 százalékos vágás; ilyen intézkedésre az elmúlt években nem volt példa.
A jelentés másik figyelemre méltó tényezője az állami kamatkiadásokról szól. Kiderül, hogy a 2022-ről 2023-ra, azaz egy év alatt majdnem kétszeresére nőtt állami kamatteher idén további 12 százalékkal fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy ha az idei kormányzati tervek megvalósulnak, akkor 2024-ben többet kell fizetnie az államnak kamatra, mint amennyit beruházásokra költ (és mint amennyi deficittel tervezi ezt az évet). A kamatterhek súlyáról már tavaly is írtunk, amikor a kamatkiadások meghaladták az egészségügyi gyógyító-megelőző kiadások összegét, de az idén már februárra elszállt költségvetésnek is a kamatok jelentették a fő okát.
Az EDP-jelentés azt is elárulja, hogy idén szinte csak technikailag csökken az államadósság: a 81 ezer milliárd forintot kissé meghaladó GDP-hez 59,3 ezer milliárdos adóssággal kalkulálnak, ami nagyjából 73,2 százalékot jelent, csupán 0,3 százalékpontos csökkenést a 2023-ashoz képest.
2020-ban még másfélszer több pénz ment gyógyító-megelőző ellátásokra, mint az adósságteher kamataira. Idén eddig az állam minden 100 forintnyi kiadásából 6 forintot kamatra költött, ez jóval magasabb arány a tavalyinál. A nettó kamatkiadások összege két év alatt megduplázódott.
A rekordot jelentő 1700 milliárdos hiányhoz az is kellett, hogy rosszul alakuljanak az áfabevételek, és hogy az állam továbbra se tudjon spórolni saját magán. Van egy tétel, ahol február végére szinte az egész éves keretet elköltötték.