• Az elmúlt években az EU-Kína viszonyt a lassú romlás jellemezte, Kínának azonban az európai kapcsolatainak erősítése áll az érdekében. A kínai ipar olyan túltermelést produkál, amire nincsen elegendő belső kereslet.
• Úgy tűnik, a közép-európai régiót Kína kicsit elvesztette, nem véletlen, hogy Hszi Csin-ping a térségben a két legbarátibb országot látogatja meg.
• A transzatlanti kapcsolatok meggyengítése olyan cél, ami nagyjából minden kínai lépés mögött meghúzódik, de az Európai Unió egységének megosztása is jól jön Hszi Csin-pingnek.
• Gazdasági szempontból Európán belül egyáltalán nem számítanának kirívónak a magyar-kínai kapcsolatok, ha a kormány nem tálalná ezeket ilyen látványosan.

Miniturné fontos állomásokkal

Hszi Csin-ping a viszonylag keveset utazó politikusok táborát erősíti, most mégis európai miniturnéra indult. Hétfőn Párizsban találkozott Emmanuel Macronnal, egyrészt viszonozta a francia elnök tavalyi, pekingi látogatását, másrészt a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóját is megünnepelték. Macron meghívására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett a megbeszélésen, ahol a gazdasági és befektetési kérdések mellett az orosz-ukrán háború is szóba került.

A kínai pártfőtitkár Franciaország után a két leginkább Kína-barát európai ország felé vette az irányt: a kínai nagykövetség lebombázásának 25. évfordulóján Belgrádba, majd Magyarországra látogat. Hszi érkezése már régóta érett, és ennek nem csak a magyar kormány látványos Kína-barátsága az oka: egyrészt idén van a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója, másrészt Hszi pártfőtitkárként a régióban járt már Varsóban, Prágában és Belgrádban is, de Magyarországon mind ezidáig nem.

A kormány büszkén hirdeti

A magyar kormány kinyilvánított célja, hogy Magyarország legyen a régióba érkező kínai befektetések fő célpontja. Az Európai Unióval ellentétben sem kockázatként, sem fenyegetésként nem tekint Kínára, sőt, mára az Unió leghangosabb Kína-barátja lett. A gazdasági és a kínai rendőrök közeljövőbeli érkezésével már közbiztonsági megállapodások sora mellett a kormány 2016-2022 között hat alkalommal akadályozott meg közös uniós állásfoglalást, többek közt a véres hongkongi beavatkozás miatt Kínát bíráló nyilatkozatot is blokkolta. Orbán az Új Selyemút összes hivatalos csúcstalálkozóján részt vett, inkább elment Pekingbe 2023 októberében, hogy végtelenül zavarba ejtő szituációban tárgyaljon Putyinnal, és nevezze ország-világ előtt különleges katonai műveletnek az ukrajnai inváziót, de a közös uniós bojkotthoz nem csatlakozott. A lassan bármilyen közös uniós állásfoglalást megakadályozni hajlandó Magyarország stratégiailag fontos eszköz Kína számára, hogy az EU fellépését meggyengítse, felhígítsa.