Orosz zászlókkal jelölte a rendkívüli ülésről hiányzó fideszesek helyét a Momentum
Orosz zászlókkal jelölte a hiányzó fideszes képviselők helyét a momentumos Bedő Dávid, Tompos Márton és Gelencsér Ferenc a parlament péntek esti rendkívüli ülésén. Az ülést a párbeszédes Tordai Bence kezdeményezésére hívták össze az ellenzéki pártok: a főbb napirendi pontok a Külügyminisztérium informatikai rendszerét ért kibertámadás - és annak tagadása -, és Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatásának kezdeményezése.
Kövér László házelnök este nyolcra hívta össze az ülést, de a kormánypárti képviselők előre szóltak, hogy nem mennek el az ülésre, mert azt „bohózatnak” tartják. Márpedig a Fidesz és a KDNP nélkül az ülés határozatképtelen.
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti listavezetője a múlt héten jelentette be, hogy feljelentést tesz Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen, miután az államfő még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy a rendszerváltás után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek. Az elnöki hivatal szerint nem történt bűncselekmény. Novák Katalin kegyelmi botránya után most a Fidesz által kinevezett Sulyok lemondását követelik az ellenzéki pártok, még a Mi Hazánk is.
„Kampányhazugság, elképesztő mennyiségű fake news” - ezek voltak a jellemző fideszes reakciók két éve márciusban, közvetlenül a választások előtt, amikor megjelent a Direkt36 cikke az orosz hekkertámadásról. Nemrég új dokumentumokat mutattunk be a 444-en, amik bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen, nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a külügy gépeiről - és erről a minisztérium is tudott.
Szijjártót videón szembesítettük azzal, hogy tudnia kellett az orosz hekkertámadásokról. Aztán megint.
Ebben a cikksorozatban pedig azt mutatjuk be, hogyan vándorolt a kibervédelem feladata minisztériumról minisztériumra, és ez hogyan gyengítette a képességeket; és mi lehetett az oka annak, hogy nem tudták kivédeni a külügy elleni orosz hekkertámadást.
Szembesítettük Szijjártót azzal, hogy tudnia kellett az orosz hekkertámadásokról
Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai hajtottak végre támadásokat a magyar külügy ellen, ezt belső jelentés is egyértelműen kimondja. Megkérdeztük a külügyminisztert, miért tagadták az erről szóló híreket, és milyennek tartja a magyar nemzetbiztonsági rendszert.
Zsebszerződésügy: egy 2002-es földajándékozási szerződés az első, ahol ügyvédként felbukkant Sulyok Tamás neve
Kölcsön, jelzálog, ajándékozás, haszonbérlet, szénavásárlás: hét ingatlan kalandos története.
Már a Mi Hazánk is Sulyok Tamás lemondását követeli
„Erkölcsileg méltatlanná vált Sulyok Tamás, mert a magyar föld idegen kézre játszásában vett részt!” – közölte a párt alelnöke.
Belső dokumentumok bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott az orosz kibertámadásokról – amiket két éve még kampányhazugságnak neveztek
Részletes dokumentumokat ismertünk meg, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország titkosszolgálatai kiterjedt kibertámadásokat hajtottak végre a magyar külügy ellen. Ezzel Szijjártó Pétert is szembesítettük, aki most már nem tagadott, egészen más taktikát választott.
Szijjártó a hekkertámadást bizonyító levélről: „Nem foglalkozom vele, hát nem veszik észre?!”
Az SMS-en kívül nem sok mindenre vagyok képes az informatikában, de a hozzáértő kollégáim azt mondták, megtettek mindent, hogy meg legyünk védve – mondja Szijjártó Péter, akinek ismét feltettük kérdéseinket a minisztériuma ellen elkövetett orosz titkosszolgálati kibertámadásról.
Navracsicstól Rogánig: az állami kibervédelem tündöklése és kopása
Visszanézve úgy tűnik, hogy 2015 tavaszáig volt a magyar kibervédelem aranykora, aztán ezt szétbombázták. Az addig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet alatt koordinált kibervédelmet magukhoz vonták a titkosszolgálatok. Frész Ferenccel, az állami kibervédelem korábbi vezetőjének segítségével járjuk körbe a témát.
Az információmegosztás hiánya lehetett az egyik oka, hogy nem tudták kivédeni a külügy elleni orosz hekkertámadást
Hiába mondja Szijjártó Péter és Orbán Viktor, hogy a hekkertámadásokat nem rakjuk ki az ablakba, a kimaradás az információmegosztásból a magyar kibervédelmet gyengíti. Frész Ferencnek, a kibervédelmi központ korábbi vezetőjének a segítségével mutatjuk be, hogy miért.