Július végén az Egyesült Államok kongresszusa előtt szólal fel Benjámin Netanjahu: az izraeli miniszterelnök várhatóan a törvényhozás mindkét kamarájával, a szenátussal és a képviselőházzal is tárgyal a gázai-izraeli háborúról és egy lehetséges békéről. Kritikusai inkább szerecsenmosdatástól tartanak.
A miniszterelnököt felkérő Mike Johnson demokrata házelnök és Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője remélik, hogy Netanjahu megragadja az alkalmat, hogy vázolja az izraeli kormány vízióját „a demokrácia védelméről, a terror elleni küzdelemről, az igazságosság és a tartós béke megteremtéséről” a régióban. Netanjahut a kongresszusi vezetők nyilatkozata szerint meghatotta, hogy Washingtonban is képviselheti Izraelt, és
„feltárhatja az igazságot a háborúról azok ellen, akik meg akarják semmisíteni”.
Izrael és a Hamász között hetek óta zajlanak a tűzszüneti tárgyalások Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével. Joe Biden az egész világot meglepve olyan háromlépcsős béketervet ismertetett a múlt héten, ami állítása szerint az izraeli fél ajánlata, amit ő hoz nyilvánosságra. Az amerikai elnök így próbálhatott nyomást gyakorolni mind a Hamászra, mind a keményvonalas izraeli politikusokra - egyelőre sikertelenül.
Biden néhány napja egy Times-interjúban már úgy fogalmazott, hogy Netanjahu saját politikai túlélése miatt nyújthatja el a háborút.
Az izraeli miniszterelnök utoljára 2015-ben szólalt fel a Kongresszusban, amikor mindkét kamarát republikánusok ellenőrizték, és megragadta az alkalmat, hogy bírálja az akkori elnököt, a demokrata Barack Obamát, amiért az iráni atommegállapodást szorgalmazta. Netanjahu júliusi látogatásának híre a törvényhozás demokrata többségén belül is ellenérzéseket vált ki: a szenátus vezetője, Chuck Schumer külön nyilatkozatban jelentette ki, hogy annak ellenére támogatja a felkérést, hogy „mélyreható nézeteltérései” vannak a kormányfővel, amiknek nyilvánosan sem győz hangot adni.
A kongresszusban külföldi vezetők által mondott beszéd Washington közeli szövetségesei számára fenntartott megtiszteltetés.
Egyelőre nem tudni, hogyan érintheti Netanjahu amerikai látogatását a nemzetközi elfogatóparancs, amit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan kért rá, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. A Hamászt a világ legtöbb demokratikus országa terrorszervezetként jegyzi az elmúlt három évtizedben – köztük az Egyesült Államok is.
Az elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit szakértő segítségével jártuk körül. (MTI, BBC)
Izrael és a Hamász között hetek óta zajlanak a tárgyalások Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével. Az új háromlépcsős javaslat az izraeli csapatok kivonulását, a túszok szabadon engedését, a humanitárius segélyezést és Gáza újjáépítését is magába foglalja.
Fél évvel a Hamász terrortámadása után Izrael a közelében sincs két háborús céljának, a gázai túszok kiszabadításának és a palesztin terrorszervezet felszámolásának. A helyzet a határ mindkét oldalán milliók számára pokoli, de legalább egy embernek jó ez így. A béke Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hatalma végét jelenthetné.
A világ vezető politikusai történelmi jelentőségű megállapodásról beszélnek, de nagy kérdés, hogy mi lesz, ha a gazdaságilag megerősödő Irán még nyíltabban kezd el rivalizálni Szaúd-Arábiával.
Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.