Közel száz ország részvételével rendezték meg a hét végén a svájci Bürgenstockban az Ukrajna által kezdeményezett békekonferenciát. Egy nappal előtte az ide meg nem hívott Vlagyimir Putyin orosz elnök közzétette saját – nem mellesleg irreális – feltételeit ahhoz, hogy egyáltalán tárgyalások kezdődhessenek az ukránokkal. Szakértők segítségével jártuk körbe, mi lehetett a célja egy olyan békekonferenciának, ahova az oroszokat nem hívták meg – és ahová a globális dél vezető államainak képviselői sem mentek el –, illetve azt is, hogy milyen következtetéseket lehet levonni az oroszok alternatív tűzszüneti javaslatából.
A sokat emlegetett háborús fáradtságról és a nemzetközi figyelem hangsúlyeltolódásáról tanúskodik, hogy az ENSZ-tagállamok csupán mintegy fele vett részt a svájci eseményen. A számuk jelentősen elmaradt a 2022. márciusitól, amikor az orosz invázió elítélése érdekében 141 ország fogadott el nem kötelező érvényű határozatot az ENSZ Közgyűlésében, az orosz csapatok távozását követelve Ukrajnából.
„Nem szabad elfelejteni, hogy az úgynevezett globális délért folyik a verseny az oroszok és az ukránok között, és az ukránoknak a gesztusok szintjén ezeknek az országoknak is meg kell mutatniuk a tárgyalási hajlandóságukat. Kijevnek erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy megnyerje őket Ukrajna ügyének, ezért hívtak meg a Svájcba több mint száz országot." Erről Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet kutatója beszélt a 444-nek a konferencia után.
Vlagyimir Putyin elnököt nem hívták, Kína Volodimir Zelenszkij elnök győzködése ellenére lemondta a részvételt, ez nagyon fájhatott az ukránoknak. Az Oroszországgal barátibb viszonyt ápoló országok – például India és a Dél-afrikai Köztársaság – részt vettek a találkozón, de csak alacsonyabb szinten képviseltették magukat, míg Brazília csupán megfigyelőként volt jelen. A szervezők eredetileg azt remélték, de hiába, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek.
A konferencia záródokumentumát a részt vevő 93 országból 81, valamint az Európai Unió írta alá. A legfontosabb kimaradók között volt India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, a Vatikán, Kolumbia, a Dél-afrikai Köztársaság, valamint a megfigyelőként részt vevő Brazília – de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország például aláírta a dokumentumot.
Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatója szerint a valódi áttörés illúziószinten sem lehetett elvárás. A tényleges béke megszületése sem volt cél, a konferencia csupán egy kis lépést jelenthet abba az irányba, hogy milyen elvek mentén képzelhető el később a béke Ukrajnában.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Putyin szerint Moszkva ezzel „egy újabb konkrét, valódi békejavaslatot” tesz. „Ha Kijev és a nyugati fővárosok elutasítják, az az ő döntésük, az ő politikai és erkölcsi felelősségük a vérontás folytatásáért” - mondta.
Nem minden résztvevő írta alá a békekonferencia záródokumentumát. Oroszország vasárnap pedig azt mondta, tárgyalna a békéről, csak Zelenszkij nélkül.
Az új hidegháborúval visszatérhet az el nem kötelezett országok mozgalma is? Ahogy a válság eszkalálódik, úgy lesz kénytelen letenni a garast az agresszor vagy az áldozat mellett a Föld lakosságának nagy részét kitevő globális dél is. De számít-e egyáltalán Afrika, Délkelet-Ázsia és Latin-Amerika szava a konfliktusban?
Persze az is lehet, hogy elég lenne feltöltenie a külügyminisztériumi számítógépekre.