Az EU elhibázott válaszokat adott többek között a versenyképesség, a védelmi együttműködés és a demográfia kérdéseiben, mondta Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter „A magyar EU-elnökség célkitűzései az új intézményi ciklus kezdetén” című beszélgetésen a Tusványoson.
A miniszter szerint a kormány az EP-választásokat úgy értelmezte, hogy a választók a fenti kérdésekben is változásokat akarnak. Ezt szeretnék figyelembe venni a magyar soros elnökség politikájának alakítása során is. Szerinte a kormány akkor jár el felelősségteljesen, ha az ezzel járó konfliktusokat fel is vállalja. „A hangulatot már sikerült felpaprikázni” – mondta.
Valóban nem volt eseménytelen a magyar soros elnökség első két hete, amely alatt
Mi a célja az európai integrációnak? Bóka szerint két ellentétes válasz létezik, melyeknek nincs közös nevezőjük. Az egyik, hogy az integráció célja, hogy az EU-tagállamok együttműködjenek azokon a területeken, ahol egyedül gyengébbek lennének. A másik, hogy az integráció lényege az integráció maga. Itt nem a hozzáadott érték a lényeg, hanem a mélyebb integráció, és ezt szolgálják az EU-s intézmények is.
„Ha az Európai Unió kis lépéseket tesz előre, az már önmagában a csoda kategóriájába tartozik” – mondta Bóka, aki szerint jelenleg a mélyebb integrációs elképzelés dominál. Példának hozta a zöld átmenetet, ahol szerinte teljesíthetetlen célokat írnak elő, miközben a lényeg, hogy olyan gazdasági programokat indítsanak el, amelyek megfosztják az egyéni, tagállami gazdasági tervek meghatározását.
Bóka szerint az utóbbi öt évben nem volt közös EU-s program, amely hozzáadott értéket hozott volna. A magyar elnökség a miniszter szerint azt tudja hozzátenni a diskurzushoz, hogy azokra a területekre koncentrál, ahol az együttműködés valóban eredményes tud lenni.
Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője szerint a brüsszeli döntéshozatalt a profitérdek, a globális nagyvállalatok érdekei határozzák meg – a demokrácia kárára. Szerinte, bár a magyar kormány számos kérdésben helyesen bírálja az Európai Uniót, a brüsszeli vezetéshez hasonlóan kiszolgálja a nagyvállalatok érdekeit.
„Az Európai Uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság” – mondta Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője. Szerinte a baloldali vélemények dominálnak, mást nem szabad mondani, a béke szitokszó, és egyedül Ukrajna teljes mértékű támogatása az elfogadott álláspont. Vincze bízik benne, hogy a magyar elnökség a maga mozgásterében sikeres tud lenni.
A képviselő a nemzeti kisebbségek problémái miatt is kritizálta az EU-t, mivel elmondása szerint korábban ígéretet kapott Ursula von der Leyentől, hogy az Európai Bizottság (EB) tenni fog az ügyben, ám a mai napig nem történt semmi. Bár az EB júliusban megválasztott elnöke beszédében azt ígérte, létesíteni fog egy egyenlőségi biztosi pozíciót, Vincze szerint az inkább az LMBTQ-személyek, esetleg a romák jogaival fog foglalkozni, nem a nemzeti kisebbségekéivel.
Deutsch Tamás szerint Orbán egyetlen íratlan szabályt sem sértett meg a békemisszióval, Daniel Freund szerint viszont ez egy „őrült projekt”. Magyar Péter szabad kezet ad Tarr Zoltán delegációvezetőnek. Ott voltunk Strasbourgban, amikor megalakult az új EP.
A magyar miniszterelnök nevét ki sem mondta, csak utalt rá.
Nem tudom elfogadni azt az állítását, hogy „háborúpárti politikát” folytatunk, épp az ellenkezőjét tesszük, írta egyebek mellett az Európai Tanács elnöke.
A tartalmában nincs meglepetés, a lapok által közzétett korábbi információk hitelesek voltak.
Gabrielius Landsbergis határozottan leszögezte: a magyar miniszterelnök csak a saját országa nevében beszél.
Josep Borell, az EU külügyi főképviselője inkább Brüsszelbe hívja össze az ülést.