Magyar idő szerint szerda hajnalban rendezték a második amerikai elnökjelölti vitát, de az első, júniusi óta azért történt egy-két kisebb-nagyobb változás:

• Joe Biden elnök a vitán úgy leszerepelt, hogy a pártja felől érkező nyomás miatt hamarosan visszalépett a jelöltségtől, átadva a helyét lendületesebb jelenlegi alelnökének.
• Harris Tim Waltz minnesotai kormányzót nevezte meg alelnökjelöltjének, az augusztusi konvención a Biden idején padlón lévő demokraták újra önbizalommal teli, lelkes pártnak tűntek.
• Trump kampánya nem annyira találta a ritmust, nem igazán tudták, mit is kezdjenek Harris felemelkedésével.

A változó hangulat mindenesetre a számokon nem látszott, a szerdai vitát szinte fej fej melletti állásnál rendezték, Harris és Trump a választást eldöntő hét csatatérállamban végzett felmérések alapján kvázi holtversenyben volt. A novemberi választásig nincs sok lehetőség a választók véleményének megváltoztatására, ezért igen nagy tétje volt annak, ki hogyan szerepel az ABC által rendezett vitán.

Ez volt az első és talán az utolsó alkalom, hogy a két jelölt szemtől szembe állt egymással. A kockázat egyértelműen Harris számára volt nagyobb, igaz, egy jó szereplés erősen növelhette volna az esélyeit. A kialakult helyzetet magának köszönhette, megválasztása óta mindössze egy – óvatos, centrista – interjút adott, és kerülte az előre meg nem tervezett szituációkat is, így sok választónak nem volt valós képe a demokrata elnökjelöltről.

Jól szemléltette ezt, hogy egy kutatásban a választók közel harmada mondta azt, úgy érzi, többet kell tudnia Harrisről, míg csak 9 százalékuk mondta azt, hogy többet kell tudnia Trumpról. De Trumpnak is volt mit kijavítania, múlt héten egyrészt egy gazdasági fórumon összevissza beszélt arról, hogyan tenné megfizethetőbbé a gyermekállást, másrészt egy bírósági meghallgatás után tartott egy 45 perces, gyakran összefüggéstelen monológot, amiben felidézte az összes ellene indított szexuális vád legkínosabb, legapróbb részleteit is.

A vitát rendező ABC csatornával kapcsolatban mindkét jelöltnek voltak problémái. Trump szerint elfogultak, és azt mondta, úgy próbálják elcsalni, hogy a kérdéseket kiszivárogtatják Harriséknek. „Az ABC a legrosszabb csatorna a tisztességesség szempontjából. Nagyon undokok, és szerintem sokan látni fogják, hogy mennyire igazságtalanok” – mondta. Harris és csapata pedig azt próbálta elérni, hogy ne némítsák le a jelöltek mikrofonjait, amikor nincs náluk a szó, mert az szerintük „csak arra szolgál, hogy megvédje Trumpot az alelnökkel folytatott közvetlen szóváltástól”. Végül mindketten beleegyeztek a feltételekbe.

Az Axios a vita előtt külön kiemelte, hogy az elnökjelöltek 2016-ban fogtak legutóbb kezet. Harris rögtön egy erős gesztussal kezdett: amikor színpadra léptek, odalépett Trumphoz, nyújtotta felé a kezét és bemutatkozott.

Ennek ellenére a vitát idegesen kezdte Harris, az első, gazdaságról szóló kérdést nem is válaszolta meg, inkább az előre begyakorolt szöveget mondta fel a gazdasági terveiről. Aztán Trump válasza után összeszedte magát, és sikeresen belevitte Trumpot abba, hogy a saját teljesítményét magyarázza olyan ügyekben - például a covid - is, amik nem igazán kedveznek a volt elnöknek.

Trump a legtöbb kérdést a legerősebb – vagy Harris leggyengébb – témája, a bevándorlás felé terelte, de rengetegszer túltolta, percekig beszélt például egy a napokban a twitteren elterjedt összeesküvés-elméletről, miszerint az ohiói Springfieldben a haiti bevándorlók kutyákat és macskákat esznek.

Ami az előző, CNN-es vitához képest más volt, hogy a moderátorok ott helyben megcáfolták Trump kétes állításait, ez pedig láthatólag nem tetszett a volt elnöknek és stábjának. „A moderátorok élőben tényellenőriztek, mintha egy csapatban lennének Harrissel” – mondta a Washington Postnak Brian Hughes, Trump szóvivője, hozzátéve, hogy szerinte Harrist a számára nehezebb témáknál, mint például az afganisztáni kivonulás, nem vonták kérdőre.

A vita a kezdeti tapogatózás után hamar agresszívvá vált, Trump hozta a tőle megszokott személyeskedő megjegyzéseket, de Harris az ügyészi tapasztalatait felhasználva mindent megtett azért, hogy ellenfele bőrébe férkőzzön, a büntetőügyeivel és a gyűlései résztvevőivel foglalkozó, provokáló megjegyzésekkel többször is ki tudta zökkenteni Trumpot, aki még a fontos témáinál is inkább saját magáról beszélt.

Harris legerősebb pillanata egyértelműen az abortuszhoz kapcsolódott, Trumpnak többször is védekeznie kellett. Megpróbálta magát mérsékeltnek beállítani, de közben olyat is mondott, hogy a demokraták a csecsemők születés utáni „kivégzését” támogatják. Erre az egyik moderátor közbeszólt, hogy: „Nincs olyan állam ebben az országban, ahol legális lenne megölni egy babát, miután megszületett”. Azt a kérdést Trump többször is megkerülte, hogy megvétózná-e az egész országra vonatkozó abortusztilalmat. Harris inkább megpróbálta a kérdést úgy beállítani, mintha a személyes szabadságról lenne szó. „Nem kell feladni a hitet vagy mélyen vallott meggyőződéseket ahhoz, hogy egyetértsünk azzal, hogy a kormánynak - és Donald Trumpnak természetesen - nem kellene megmondania egy nőnek, hogy mit tegyen a testével” – mondta Harris.

A külpolitika kapcsán előkerült Orbán Viktor neve is, a magyar miniszterelnököt idézve fényezte magát Trump, hogy őt mennyire tisztelik és hogy mennyire félnek tőle a világban. Harris szerint más vezetők inkább azt mondták neki, hogy Trump egy „szégyen”, és hogy kinevetik őt, hogy még mindig az előző elnökválasztás elcsalásával foglalkozik. Erre a volt elnök megint indulatosan magyarázkodott, hogyha ő lett volna hatalmon, sem az orosz-ukrán, sem a gázai háború nem tört volna ki.

Természetesen szóba kerültek a január 6-i események is, ezzel kapcsolatban Trump nem vállalt felelősséget, azt mondta: „Nem én tettem, hanem mások” – mondta, hozzátéve, hogy azt mondta a támogatóinak, „békésen és hazafiasan” cselekedjenek.

Harris feladata lett volna, hogy pozitívan definiálja magát Bidenhez és a korábbi vezetőkhöz képest, de azzal hogy ennyire Trumppal foglalkozott, ez kevésbé sikerült neki. Trump rengetegszer hozta fel, hogy Harris valójában Biden, és úgy tűnt, mintha nehezen tenné magát túl azon, hogy már nem Biden az ellenfele.

A vita azt a kérdést egyértelműen eldöntötte, hogy jó ötlet volt-e Bident lecserélni. Teljesen más volt ez a vita, mint az első, a New York Times elemzése szerint Trump sokszor egy védekező, dühös, kicsit összevissza beszélő öregember képét mutatta, aki inkább Bidenről beszélt, mintsem Harrisről, miközben az alelnök kemény volt, de sikerült megőriznie a pozitív kisugárzását. És bár rengetegszer beszóltak a másiknak, olyan elképesztően nagy leolvadás egyik jelölt részéről sem volt, ami alapvetően megváltoztathatná a dinamikákat, a választások kimenetele továbbra is 50-50 százalék. Ha a vita nem is, az már inkább befolyásolhatja az esélyeket, hogy a vita után Taylor Swift kiállt Harris mellett, és Instagramon azt írta, rá fog szavazni.