Schmidt Mária a XII. kerületi nyilasház helyére építkezik, ahol szenteste tartottak mészárlást a pártszolgálatosok
Bezárták a Városmajor utca 35-37. szám alatt álló Budai Központi Kézbesítő Postát. Felújítják, átépítik a nyolcvanas évek első felében Vadász György által tervezett óriási komplexumot. Az épület és a mellette lévő, parkolóként használt üres telek 2020 óta Schmidt Máriáék tulajdonában van. A látványtervek szerint a posta melletti telekre modern parkolóházat húznak fel. Kevesen tudják – aki arra jár, semmi nyomát nem találja –: a Városmajor utca 37., a Posta parkolója nem egy szimpla, leaszfaltozott, vakolatlan tűzfallal határolt telek. Súlyos, véres története van.
1944-ben a telken álló villa volt a környék egyik legrettegettebb háza. Kun páter, Dési Dregán Miklós, Bokor Dénes, Megadja Ferenc, Vidra Mihály, Pokorni József és még sok más nyilas pártszolgálatos élt és dolgozott itt, ez volt a XII. kerületi nyilasház. Az összes budapesti nyilasház közül ez volt az egyik legrettenetesebb, egy kirívóan kegyetlen és elhivatott csoport jött itt létre. Ami nem független attól, hogy két házzal arrébb, a Városmajor utca 33.-ban kapott kiutalt „zsidó lakást” Kun páter, a kiugrott minorita szerzetes, a nyilas pap, aki a hegyvidéki szervezethez csatlakozott, és lett annak ideológiai-lelki vezetője.
A háborút követő perek irataiból, a tanúvallomásokból és visszaemlékezésekből, a titkos nyomozati anyagokból részletesen megismerhető a Városmajor utca 37. története.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
„Megadja nektek a Megadja testvér!”
Az egyik legkegyetlenebb XII. kerületi nyilas vezető sosem felelt tetteiért. Az ÁVH ugyan elkapta, de egy balul sikerült beszervezés után Ausztráliába szökött.
„Lassú bizonyossággal ráébredtem, hogy senki nem maradt életben”
Ki volt Szegő Hanna, ki azon kevesek közé tartozott, aki túlélte a XII. nyilasokkal való találkozást? Hogy vették el tőle előbb a hazáját, majd a szüleit, végül a szerelmét, és hogyan alakult „második élete”?
Meztelen kézzel turkálni a leggusztustalanabb múltban
Két kíméletlen könyv is megjelent idén arról, hogy miket csináltak a magyarok 1944-ben. Az egyik kínzással és szexuális erőszakkal, a másik önmarcangolással kíméletlen.
Visszatérés a Városmajor utcai nyilasház vértől és félelemtől bűzös fürdőszobájába
Zoltán Gábor megírta az Orgia ikerregényét. A megtörtént eseményeken alapuló Ólomszív a 12. kerületi nyilasok két áldozatának, egy festőnőnek és kilencéves fiának keresi az elfeledett igazságát. De a történelmi krimi nem a gyilkos után nyomoz, hanem a feljelentőt kutatja. Ki dobta fel Klárát és Tamást? A gyanúsítottak között van bújtatott rokon, masszőr, szomszéd, inas és egy beteges hazudozó, aki Raoul Wallenberg társának adta ki magát, miközben nyilas volt.
Miért ne lehetne felelős egy fiú az apja tetteiért?
A Városmajor utcai nyilasház sorsáról, 1944 véres karácsonyáról, feljelentőkről és házmesterekről, apákról és fiúkról, a fasiszta emberről, Sulyok Tamás arcáról és a 12. kerületi turulról is beszélgettünk Zoltán Gábor íróval.
Bezárt a budai központi posta, Schmidt Máriáék építkeznek a helyén
Hamarosan felújítás, irodaház-bővítés és parkolóház-építés kezdődik a városmajori posta helyén a BIF-nek köszönhetően.
