Schmidt Mária a XII. kerületi nyilasház helyére építkezik, ahol szenteste tartottak mészárlást a pártszolgálatosok
Bezárták a Városmajor utca 35-37. szám alatt álló Budai Központi Kézbesítő Postát. Felújítják, átépítik a nyolcvanas évek első felében Vadász György által tervezett óriási komplexumot. Az épület és a mellette lévő, parkolóként használt üres telek 2020 óta Schmidt Máriáék tulajdonában van. A látványtervek szerint a posta melletti telekre modern parkolóházat húznak fel. Kevesen tudják – aki arra jár, semmi nyomát nem találja –: a Városmajor utca 37., a Posta parkolója nem egy szimpla, leaszfaltozott, vakolatlan tűzfallal határolt telek. Súlyos, véres története van.
1944-ben a telken álló villa volt a környék egyik legrettegettebb háza. Kun páter, Dési Dregán Miklós, Bokor Dénes, Megadja Ferenc, Vidra Mihály, Pokorni József és még sok más nyilas pártszolgálatos élt és dolgozott itt, ez volt a XII. kerületi nyilasház. Az összes budapesti nyilasház közül ez volt az egyik legrettenetesebb, egy kirívóan kegyetlen és elhivatott csoport jött itt létre. Ami nem független attól, hogy két házzal arrébb, a Városmajor utca 33.-ban kapott kiutalt „zsidó lakást” Kun páter, a kiugrott minorita szerzetes, a nyilas pap, aki a hegyvidéki szervezethez csatlakozott, és lett annak ideológiai-lelki vezetője.
A háborút követő perek irataiból, a tanúvallomásokból és visszaemlékezésekből, a titkos nyomozati anyagokból részletesen megismerhető a Városmajor utca 37. története.
Csatlakozz most fél áron a Körhöz, és olvass tovább!
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
„Lassú bizonyossággal ráébredtem, hogy senki nem maradt életben”
Ki volt Szegő Hanna, ki azon kevesek közé tartozott, aki túlélte a XII. nyilasokkal való találkozást? Hogy vették el tőle előbb a hazáját, majd a szüleit, végül a szerelmét, és hogyan alakult „második élete”?
Miért ne lehetne felelős egy fiú az apja tetteiért?
A Városmajor utcai nyilasház sorsáról, 1944 véres karácsonyáról, feljelentőkről és házmesterekről, apákról és fiúkról, a fasiszta emberről, Sulyok Tamás arcáról és a 12. kerületi turulról is beszélgettünk Zoltán Gábor íróval.
Bezárt a budai központi posta, Schmidt Máriáék építkeznek a helyén
Hamarosan felújítás, irodaház-bővítés és parkolóház-építés kezdődik a városmajori posta helyén a BIF-nek köszönhetően.
Visszatérés a Városmajor utcai nyilasház vértől és félelemtől bűzös fürdőszobájába
Zoltán Gábor megírta az Orgia ikerregényét. A megtörtént eseményeken alapuló Ólomszív a 12. kerületi nyilasok két áldozatának, egy festőnőnek és kilencéves fiának keresi az elfeledett igazságát. De a történelmi krimi nem a gyilkos után nyomoz, hanem a feljelentőt kutatja. Ki dobta fel Klárát és Tamást? A gyanúsítottak között van bújtatott rokon, masszőr, szomszéd, inas és egy beteges hazudozó, aki Raoul Wallenberg társának adta ki magát, miközben nyilas volt.
Meztelen kézzel turkálni a leggusztustalanabb múltban
Két kíméletlen könyv is megjelent idén arról, hogy miket csináltak a magyarok 1944-ben. Az egyik kínzással és szexuális erőszakkal, a másik önmarcangolással kíméletlen.
„Megadja nektek a Megadja testvér!”
Az egyik legkegyetlenebb XII. kerületi nyilas vezető sosem felelt tetteiért. Az ÁVH ugyan elkapta, de egy balul sikerült beszervezés után Ausztráliába szökött.