Alig telt el 24 óra az Aszad-rezsim bukása után, több európai ország is arra a megállapításra jutott, hogy nem lesznek több veszélyben a szíriai menekültek, ha visszatérnek a hazájukba, írja a Politico. Ausztria például, ahol mintegy 100 ezer szíriai él, bejelentette, hogy elindít egy „visszatérési és kitoloncolási” programot, és felfüggeszti a menedékkérelmek elbírálását. Utóbbi mellett határozta el magát Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság is.
A szíriai polgárháború 2011-es kitörése után szíriaiak milliói kerestek menedéket Európában, itt sokan menekültstátuszt kaptak és új életet kezdtek. Vannak azonban, akik csak nemrég nyújtották be a menedékkérelmüket, az országok intézkedései valószínűleg őket fogják megcélozni a lap szerint.
A kormányok úgy látják ugyanis, hogy Aszad távozásával a menedékjogi kérelmek jogalapja, vagyis a rezsim brutális elnyomása már nem érvényes.
A civil szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy túl korai ez a lépés a kormányok részéről, hiszen a szíriai helyzet még mindig rendkívül bizonytalan, főleg azért, mert egyelőre keveset lehet tudni a hatalmat átvevő lázadó csoportokról. A rezsimet leverő lázadó vezérről, Abu Mohammed al-Dzsolaniról itt írtunk részletesen.
Sőt, szerintük azt is látni kellene, hogy az új vezetés és az új körülmények lehetővé teszik-e a szíriaiak számára, hogy újjáépítsék az életüket, vagy esetleg egy eddiginél is súlyosabb helyzetbe kerülnének. Hazájukat ugyanis évekig tartó háború pusztította, a lakosság fele élelmiszerhiányban szenved és 96 százalékuk kevesebb mint nap 7 dollárból él (ez jelenlegi árfolyamon 2700 forint), és romokban hevernek a kritikus infrastruktúrák is, mint az egészségügy, a szennyvíz- és az elektromos hálózat. Utóbbiak újjáépítése évekbe telhet.
Az uniós külügyminiszterek legközelebb a decemberi 16-i brüsszeli ülésükön vitatják majd meg a szíriai helyzetet, egyebek mellett azt is, hogy hogyan viszonyuljon az EU az új szíriai vezetéshez.
Az Aszad-rezsim bukásáról írtunk még ebben a cikkben is, a rendszer hírhedten kegyetlen börtönéről pedig, ahova szintén behatoltak a lázadók, hogy kiszabadítsák a foglyokat, itt írtunk.
11 nap alatt megdöntötték az 50 éve regnáló hatalmat, a börtönökből kiengedik a foglyokat, Aszad-szobrok hullanak a porba.
Abu Mohammed al-Jawlanit, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista lázadócsoport vezetőjét a 9/11-es merénylők iránti csodálat indította el dzsihadista útján, azonban az Iszlám Állammal és az al-Kaidával is szakítva sajátos iszlamista nacionalista ideológiát vall.
Felvétel készült a börtönből szabadulók sokkjáról is. Az iráni és az olasz követségre is behatoltak a lázadók.
Kikényszerített vallomások után, 1-2 perces per után küldték a foglyokat a Saydnaya börtönbe, ahol a legkegyetlenebb módon kínozták a rabokat. A lázadók vasárnap hatoltak be az épületbe és engedték szabadon a foglyokat.