Az előzetes adatnak megfelelően 811 milliárd forintos, egyébként egyáltalán nem kiugró mértékű hiányt termelt a költségvetés decemberben, amivel az egész éves mínusz 4095 milliárd forint lett, derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes tájékoztatásából.

Ez az éves hiány a tavaly kétszer is módosított nominális hiánycélnál, a 4790 milliárdnál lényegesen kedvezőbb. De ha az eredetileg meghatározott hiánycélt, a 2514 milliárd forintot vesszük figyelembe, akkor azt jócskán túllépte a kormány.

Ennél viszont sokkal fontosabb a GDP-arányos hiány alakulása. A magyar gazdaság vártnál sokkal pocsékabb teljesítménye miatt ezen a téren gyakorlatilag megbukott a kormány, hiszen a saját maga által sokadik, utolsó nekifutásra meghatározott 4,5 százalékos hiánycélt sem sikerült tartania. Ennek mértéke az NGM közlése szerint várhatóan 4,8 százalékos lett, igaz, ez még így is elég ahhoz, hogy előző évhez képest meglegyen a csökkenő tendencia, 2023-ban ugyanis a GDP 6,7 százalékát tette ki a költségvetés hiánya.

Hogy 2024-ben hozzá kellett nyúlnia a kormánynak az éves hiánycélhoz, már nagyon hamar kiderült, így tavasszal meg is jött az első, plusz 1500 milliárd forintos mozgásteret biztosító kiigazítás, amit ősszel egy még plusz 800 milliárdos korrigálás követett. Ezekre azért is volt szükség, mert a kormány néhány nagyon fontos és jelentős tételt nagyon rosszul épített be a költségvetésbe annak összeállítása során:

• A gazdaság vártnál rosszabb teljesítménye miatt jelentősen elmaradtak az áfabevételek (emlékezhetünk a 2024-es költségvetést 4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte, amiből jó, ha 0,5-0,6 százalékos enyhe növekedés lesz. Az első becslést január legvégén fogja közölni a KSH).
• Valamiért a kormány rendíthetetlenül kitartott amellett, hogy 2024-ben már jönni fognak az uniós pénzek, ezért 2479 milliárd forintos bevétellel kalkulált, aminek nagyjából a fele csorgott be a magyar államkasszába.
• Hiába a kormány saját maga határozta meg és alakította ki a Prémium Magyar Államkötvények inflációkövető kamatozását, nagyjából 15 százalékkal kisebb kiadással számoltak a tavalyi évre a ténylegesnél. Ez ennél a bő 3600 milliárdos kiadásnál 500 milliárd forintos hibát, vagy mondhatjuk úgy is, hogy váratlan kiadást eredményezett.

Alapvetően tehát a több mint 4000 milliárd forintot meghaladó hiány több tényező eredménye.

Talán mind közül az áfánál történt a legsúlyosabb baki. Már 2023-ban is látható volt, hogy abban az évben túltervezte a kormány ezt a bevételi sort, és végül a 7985 milliárdos előirányzatnak mindössze 87,4 százaléka folyt be a kasszába. 2024-ben sikerült még ennél a túltervezettnél is jóval magasabb előirányzatot beépíteni a költségvetésbe, 8574 milliárddal számoltak ilyen jogcímen. A most közzétett mérleg szerint viszont még pocsékabb az eredmény: a tervezett összegnek csak a 86 százaléka, vagyis 7376 milliárd forint érkezett be az államhoz.

Az áfánál tehát 1198 milliárd forint az az összeg, amivel tervezett a kormány, ám végül a gazdasági folyamatok eredőjeként az nem folyt be az államkasszába.

2023-ban és 2024-ben csak ezen a soron így 1800 milliárd forintos hibát követtek el a tervezés során, mert rosszul mérték fel a várható makrogazdasági folyamatokat. Persze nagyon optimisták is voltak például a lakosság fogyasztási hajlandóságát illetően, mivel az a vártnál alacsonyabb volt, ahogy annak Nagy Márton vizionárius miniszter hangot is adott. A „fogyasztást gátló óvatossági motívumként” azonosította a megtakarítási hajlandóságot, ami valójában teljesen magától értetődő reakció volt az előző évek után, amikor a rezsiárak, az infláció és a csökkenő reálkeresetek miatt felélt megtakarításokat tavaly elkezdték visszaépíteni.