A kormány elfogadja a főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőre

A hvg Kocsis Mátéról kérdezte Gulyást, hogy szerinte a sajtó egy része „már ukrán pénzért is hajlandó árulni a hazát”, Gulyás Kocsis, aki egy Facebook-posztjában arról írt a napokban, hogy az ellenzék szerint „a nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről nem hozhattam volna ki információt az ukrán beavatkozási kísérlettel kapcsolatban, mert az bizony bűncselekmény”. Gulyás azt mondta, „alapvetően egyetért” Kocsis állításával, és „valamit nyilvánosságra lehet hozni, valamit nem”. Még annyit tett hozzá: „A sajtóban megjelent cikkeket nem hiszem, hogy minősítenem kell”.

Rákosrendezőről is kérdezték, a kérdésre, hogy a kormányt is terheli-e továbbra is a kötelezettség, hogy a terület környékén fejlesszék az infrastruktúrát, Gulyás azt mondta, ez továbbra is érvényes rájuk.

A bombafenyegetésekről és iskolai bombariadókról is kérdezték, hogy emiatt emelték-e a terrorfenyegetettség szintjét. Gulyás azt mondta, nem emeltek semmit. „Külföldi szerverekig eljutottunk, az adott országokat megkerestük, hogy az adott személyekről adjanak információt.”

A vasárnap.hu arról kérdezett, hogy a holland sajtóhírek szerint az Európai Bizottság titkos forrásokból pénzelt civil szervezeteket, hogy zöldügyekben befolyásolják az Európai Parlamenti képviselőket. Hogy ehhez van-e köze ahhoz, hogy az Európai Bizottság a gazdatüntetésekre nem figyelt oda, Gulyás azt mondta, hogy ez természetesen így van, de a zöldpolitika a gazdasági következményekkel sem számolt - méregzöldnek nevezte az uniós környezetvédelmi politikát.

"Ezek bármire képesek, úgyhogy mindent vizsgálni kell" - mondta Gulyás, mikor a további befolyásolási kísérletekre vonatkozó vizsgálatokról kérdezték.

Ezután az újságíró megkérdezte Gulyást, hogy szerintük mi lesz ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye.

A február 22-i bírói demonstrációról kérdezték: Tuzson Bence korábban azt mondta, hogy bár az Országos Bírói Tanács visszavonta az aláírást a megállapodásról, a kormány továbbra is érvényesnek tartja azt.

Gulyás szerint ez nem így volt: "Bírókról beszélünk, akik a jog alkalmazásának csúcsán állnak. Ezek a bírók maguk is elismerték, hogy ha valaki úgy hivatkozna egy szerződés érvénytelenségére, mint ők, akkor azt a bíróságon elutasítanák" - mondta Gulyás, aki szerint az, hogy aláírnak valamit, aztán egy hónap múlva meggondolják magukat, a bírók számára is tudott, hogy nem állja meg a helyét.

Gulyás szerint a bírók már csak azért is szabadok, mert a bírók még tüntethetnek is, ami Európában egyébként nem túl jellemző.

A hvg.hu a japán nő meggyilkolásáról szóló rendőrség belső vizsgálatáról, és Pintér Sándor belügyminiszter lehetséges lemondásáról kérdezte Gulyást, aki azt mondta, hogy a lemondás lehetősége nem merült fel. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról azt mondta, hogy olyan védelmi garanciák nincsenek az egyezményben, ami a magyar jogrendszerben nincsenek. A születési nemeket biológiai nemekre való átírása elfogadhatatlan a kormány számára.

A 444 kérdésére Rákosrendezőről, hogy olyan kormányhoz köthető emberek bukkantak fel körülötte, mint Garancsi István és Habony Árpád, Gulyás azzal válaszolt, hogy azért nem lát problémát, mert „a feltűnt és a bukkant fel szavakat nem tudja értelmezni”.

„Az önök által említettek közül tény, hogy van ott egy cég, aminek hosszabb ideje van egy tulajdonjoga, és ennek ha jól tudom ennek Garancsi István részben vagy egészben is tulajodnosa. De ez egy adottság. Évek vagy évtizedek óta. Emögött valamilyen kormányzati szándékot látni, azt túlzásnak érzem.”

A kérdésre, hogy annak ellenére, hogy Nagy Márton januárban arról beszélt, hogy a főváros nem élhet az elővásárlás jogával, Szijjártó egy hete pedig arról beszélt, hogy már minden szükséges megállapodást aláírtak az emírsgekkel, hogyan elhetséges hogy ilyen nyilatkozatok után egészen mást jelent be a kormány, Gulyás azt mondta, hogy amit Szijjártó mondott, azzal semmilyen ellentmondásban nem áll az elővásárlási jog gyakorlása, és Nagy Márton mondatára is csak azt tudja mondani, hogy „van egy speciális helyzet”.

„Az összes többi szereplőről így-úgy írtak” – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy „érti a próbálkozást”, se ezek között „vannak komolyan vehetőek meg nem komolyan vehetőek”.

A kérdésre, hogy máshol megvalósulhat-e ez a befektetés, Gulyás azt válaszolta, hogy nem lát a fővárosban olyan területet, ahol ehhez hasonló nagyságrendű fejlesztés megvalósulhatna.

A Magyar Hírlap arról kérdezett, hogy történt-e előrelépés az újabb Orbán-Trump találkozó kapcsán. Gulyás szerint még nem történt, de belátható időn belül lesz ilyen találkozó.

A németországi választásról, Friedrich Merz CDU-s kancellárjelöltről és a tervezett bevándorláspolitikai szigorításokról kérdezték. "Ami Németországban történik, annak általában hatása van Brüsszelre" - mondta Gulyás, aki szerint azok a CDU-s politikusok, akik Brüsszelbe mennek, elvesztik a józan ítélőképességüket (de azért vannak derék CDU-s németországi politikusok). Gulyás szerint a migráció terén Németországban van most tabudöntögetés, bár nem olyan erős, mint nálunk, de ez is jobb, mint a semmi.

A múlt héten meghalt japán nővel kapcsolatban kérdeztük, hogy mit javasol Gulyás azoknak, akik azt látják, hogy a rendőrség nem indított eljárást az ügyben az áldozat által tett feljelentések ellenére. Gulyás azért tartja fontosnak, hogy a rendőrség kivizsgálja az esetet, hogy az állam megbízhatóságát bizonyíthassák.

Mikor emlékeztettük, hogy például tavaly egy férfi megkéselte a feleségét, aki korábban kért távoltartási végzést, de ezt elutasították (ez volt a tamási késelés), Gulyás azt mondta, hogy nem lehet egyes esetek alapján lemérni az eljárások hatékonyságát. Mivel az ügyben a bíróság utasította el az áldozat kérelmét, Gulyás szerint a bíró lehet a felelős – ugyanakkor elmondta, hogy nehéz ezekben az esetekben ítélni, mert a kérés általában arra irányul, hogy a gyereket válasszák el az apjától is, miközben a gyerek érdeke, hogy két szülő nevelje fel.

Gulyás fontosnak tartja, hogy a kapcsolat tagjainak legyen lehetősége segítséget kérnie, mert vannak olyan esetek, amikor az államnak és a hatóságoknak nincs lehetősége közbe lépni.

Gulyás érdemben nem válaszolt arra, hogy van-e szükség rendszerszintű átalakításra, de arra érdemes figyelni, hogy a rendőrség képes-e időben reagálni.

Az Index kérdésére, hogy „kormányzati szinte terveznek-e beavatkozást” Ózd térségében. Gulyás szerint a legfontosabb beavatkozás, hogy „a cigány férfiak jelentős része dolgozik és a nőknek is a fele”, és hogy „ennek a társadalmi résznek a problémáira más megoldás nem lesz, minthogy oktatást és munkát biztosítunk”.

Grönlandról is kérdezték Gulyást, aki letudta a választ annyival, hogy azt mondta: „Mi nem érezzük úgy, hogy Magyarországot ez a konfliktus bármilyen formában érintené.”

A kérdésre, hogy kaptak-e bírálatot, amiért az AFD-elnököt fogadja Orbán, Gulyás elmondta, hogy „semmilyen bírálat nem érkezett, de a miniszerelnök kellően világosan nyilatkozott erről, arról is, hogy az AFD-nek vannak olyan megnyilvánulásai, amikkel nem azonosulunk”.

A Breuerpresstől az új amerikai elnök, Donald Trump nemzetközi szervezetekből (WHO, UNESCO) való kilépésről kérdezték Gulyást. A kéréds arra vonatkozott, hogy mivel a bennmaradó országoknak növekedni fognak a költségek, nem érné-e meg kilépni Magyarországnak is.

Gulyás szerint: Ha a világ legerősebb országa úgy dönt, hogy kilép ezekből a szervezetekből, akkor a magyar kormánynak érdemes ezeket mérlegelni minden ilyen szervezet esetében, hogy érdemes-e szintén kilépnie. Ettől függetlenül szerinte lehet, hogy bent maradnak.

A Breuerpress az Orvosi Kamara márciusra tervezett tüntetéssel kapcsolatban kérdezte Gulyást, aki azt mondta, ők „nyitottak a tárgyalásra”, de azt látja, hogy „az Orvosi Kamara nem szakmai, hanem politikai szereplőként lép fel”.

„Szakmai ügyekben illetékes minisztérium és államtitkár áll rendelkezésre” – mondta Gulyás, aki szerint „ha van olyan terület, ahol nagyon nagy lépéseket tettünk az elmúlt években, akkor az az egészségügy”, és különbenis, a hálapénzről is azt gondolta, hogy nem lehet kiírtani, de sikerült.

Az ATV arról kérdezte Gulyást, mit szól a kormány Trump tervéhez, miszerint az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet és a területet a „közel-keleti Riviérává” alakítaná át, Gulyás azt mondta, Mahgyarország nem kíván a közel-keleti rendezésben részt venni

A HírTV a szlovákiai és szerb tüntetésekről kérdezett, amiben a kormányzati narratíva szerint külföldi befolyásolás történt. A kérdés arra vonatkozott, hogy a tüntetések átgyűrűzhetnek-e Magyarországra. Gulyás szerint országunk könnyű helyzetben van, mert Brüsszel megmondta, hogy "más kormányt szeretne látni" Magyarországon, de a magyar kormány a magyar érdekeket képviselik.

Az ATV Bayer listázási ötletéről is kérdezte, miszerint „pontosan kell regisztrálni, kik azok a bírók, akik elmennek a február 22-i bírótüntetésre”.

„Aki egy tüntetésen részt vesz, annak a részvételről is be lehet számolni. Eddig úgy gondoltam, hogy ha én elmegyek egy tüntetésre, akkor azt meg lehet írni, hogy ott voltam. Most ezt elnevezni listázásnak, egy igen rosszízű dolog. Én ezt semmiképp sem nevezném listázásnak” – mondta Gulyás, és hozzátette: „Ugyanakkor az én felszínes jogérzékem szerint azt, hogy egy bíró tüntessen, nehéz értelmeznem.”

Az ATV arról kérdezett, hogy lesz-e jogalkotás a meggyilkolt japán nő esete kapcsán. Gulyás azt mondta, hogy ez egy nehéz terület, mert egy volt házasságon belüli viszony kapcsán történt a feljelentés. Gulyás szerint nagyon nehéz, mert „az ilyen jellegű bejelentések egy jó... egy része nem megalapozott”, és olyan is van, hogy a bejelentő maga vonja vissza bejelentést. Gulyás azt kérte, hogy várják meg a hatóság elvégzi a belső vizsgálatot.

Az ATV felidézte, milyen súlyos fenyegetéseket kapott az áldozat, és hogy mégsem indult meg a nyomozás. Gulyás szerint ezek a fenyegetések jogsértő cselekmények, tehát az eljárásra van mód, de szerinte meg kell válni a kivizsgálás eredményét. Ha az ügynek van valamilyen tanulsága, nem zárkóznak el a jogszabálymódosításról, mondta Gulyás.

Az ATV is Mini-Dubajról kérdez, mire Gulyás azt mondta, „az, hogy a kormány elfogadta az elővásárlási jogot, azért van, mert a jogi helyzetet áttekintettük, és a főváros azt mondta, hogy valamennyi őt terhelő kötelességet vállalja”. Ehhez hozzátette, hogy „ezért mindazon kötelezettséget, amik a szerződésből következnek, amelyeket a befektető vállalt volna, most fővárost terheli”.

A kérdésre, hogy kell-e új szerződést írni, Gulyás elmagyarázta, hogy „itt nem arról van szó, hogy közjogi szereplőként van a főváros és van a kormány”, mert „itt van egy poglári jogi jogviszony, és mi eladtunk valamit, és valaki megvette volna, és mivel volt egy elővásárlási jogosult, az a vevő helyébe lépett, ezért közöttünk egy polgári jogi jogviszony van”.

Azt is hozzátette, hogy arról, hogy „mit és hogyan építenek, arról volt egy egyeztetés, ami most a fővárosra is igaz, nyilván egyeztetni fognak a kormánnyal”. A kérdésre, hogy mi lesz, ha a területet a főváros nem tudja kifizetni vagy kitakaríttatni, Gulyás a következőt válaszolta: „Ezt elképzelni sem tudom, mert a főpolgármester vagy a cégvezető leírta, hogy ezeket vállalja és képesek teljesíteni. Le van írva. Ha válaszolnék erre a kérdésre egykori ügyvédként, az fenyegetésként hatna és nem ez a célom.”

A kérdésre, hogy van-e arról tudomása, hogy más is élni kíván-e az elővásárlási jogával, Gulyás azt mondta, „van még ilyen, de ők még nem nyilatkoztak”, de szerinte ez egyébként is „egy elvi lehetőség csak, egy kis cég nem tud 50 milliárd forintot letenni az asztalra”.