Egy ország belpolitikai helyzete ritkán befolyásolja annyire látványosan a nemzetközi kapcsolatokat, mint ahogy a világ az elmúlt hetekben megérezte az amerikai félidős választás közeledését. Az üzemanyagárak hiába a Trump által indított iráni háború miatt nőttek meg, a kampányhajrában az amerikai elnök nem az iráni helyzet rendezésével, hanem újabb oroszpárti fordulata után az ukránok nyomasztásával igyekszik a választói előtt valamiféle eredményt prezentálni. Miközben pedig Európa-szerte egyre többen tüntetnek a megélhetési költségek miatt, a szerb választások után Alekszandar Vučić bukásával újabb autokrata távozik a hatalomból Közép-Európában.
Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel beszélgettünk az elmúlt hónap külpolitikai fejleményeiről.
A beszélgetés podcast formátumban is meghallgatható:
00:46: Győztek az Egyetemisták, újabb Putyin-közeli autokrata bukott Közép-Európában. Mennyire zavarja ez Putyint?
04:50: Biztonságpolitikailag mi köti a szerbeket Moszkvához? Koszovó kérdése.
06:44: Tüntetések és zavargások fél Európában. A francia tüntetéseket imádja az orosz sajtó.
11:00: Francia problémák és Le Pen ígéretei. Kampány vs. kormányzás: expectation vs. reality.
17:43: Donald Trump teljesen elszabadult a félidős választások előtt. Első stáció: a dízelmegállapodás. Mekkora segítség ez az orosz családoknak? És mekkora segítség az orosz rezsimnek?
20:37: Miért ne venne bárki más is orosz energiahordozókat, ha egyszer a korábban vám-terrorral fenyegetőző amerikaiak is vásárolnak?
22:30: Trump már nem is titkolja, kinek az oldalán áll. Zelenszkij, a patás ördög.
26:34: Hogyan veszik pontosan az európaiak az amerikai fegyvereket az ukránoknak? És hogyan tud ebbe Trump belekavarni?
29:50: Európai fegyverek Ukrajnában. Hol tart az európai védelmi ipar fellendülése? Ki gyárt többet: Rheinmetall vagy az Egyesült Államok?
32:17: Starlink vs. Starshield. Ki kapcsolt le kit, miről, miért, és mi történt?
36:09: Musk amúgy már az oroszokat is lekapcsolta a Starlinkről.
38:10: Kiszivárgott útmutató Kreml-propagandistáknak: a putyini csapások története.
39:40: Az esetleges orosz-kínai-amerikai tárgyalások kinek lehetnek jók? Kínai nagytestvér, orosz kistestvér.
42:15: Elmúltak már azok az idők, amikor Zelenszkij kezében tényleg nincsenek ütőkártyák? Közeleg a tél.
43:22: Élet az orosz választások után. Mozgósítás egyelőre nincs, kormányalakítás van.
48:20: Jövőre még többet fog költeni Oroszország a háborúra.
51:28: Földalatti ukrán támadás.
54:20: Véget ért a Vivaldi-hadművelet.
1:00:36: Váratlan hasonlat: a hadsereg, olyan, mint egy francia krémes.
Címlapkép: Kiss Bence/444
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A választás éjszakáján égtek a sátrak, másnap már a gyerekek játszottak a másfél éve verőlegények által elorozott parkban. Belgrádi riport a Vučić-rendszer bukása utáni eufóriáról, a visszafoglalt városról és a bizonytalan folytatásról.
Franciaország mellett Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is hetek óta tömegek tüntetnek. Az elégedetlenség hátterében országonként más-más sérelmek állnak, de az iskolák állapota, a lakhatás és az élelmiszerek drágulása, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás több helyen is közös ügy.
A francia tüntetések és zavargások mögött mély gazdasági válság húzódik. Nem igaz, hogy a francia állam keveset költene az állampolgáraira, csak nagyon aránytalanul teszi, a fiatalok rovására. Közben a nemzetközi kötvénypiac büntetni kezdett, ami egy pusztító spirálba lökheti az országot.
Dan Jørgensen energaiügyi és lakhatási biztos szerint az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált, a közelgő tél pedig sok európainak nagyon nehéz lesz. Ezekre a problémákra szerinte van megoldás, a klímaváltozás azonban őt is megijeszti.
Békemenet helyett zászlómenet, Orbán Viktor helyett Schmidt Mária, de a hangulat örök.
Melyik ügy miatt vették őrizetbe a volt jegybankelnököt és miért körözik a fiát? Erről is beszéltünk a Helyzet: van! legújabb részében.
De azért még összejöhet. Egy csomó mindent nem tudunk még, de amit igen, az alapján valóban igazságosabb irányba fordult a magyar állam.