orosz-ukrán háború
A világbéke nem jött el, Putyin a lehető legszűkebb körű tűzszünetet fogadta el, miközben az orosz feltételek listáját tovább bővítette
- Kedden telefonon egyeztetett egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin, a megbeszélés egyik fontos témája az ukrajnai tűzszünet kérdése volt.
- Teljes körű tűzszünet nincs, de az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat harminc napra felfüggesztik a felek. Az amerikaiak és az oroszok kétoldalúan tárgyalnak tovább az ukránok nélkül.
- Ez a legkevesebb engedmény, amit az oroszok tenni tudtak, anélkül, hogy Trump azzal vádolhatná őket, hogy nem működnek vele együtt a béke érdekében. Putyin továbbra sem nyitott a háborús céljai részleges feladására, sőt, a tűzszünet feltételeinek listája is egyre bővül.
- Az ukránokat az amerikaiak nem tájékoztatták, miről állapodtak meg a fejük felett Oroszországgal.
- Ez az első, részleges tűzszünet a két fél között 2022. február 24. óta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden beleegyezett az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások harminc napos leállításába a Donald Trumppal folytatott két és fél (egyes beszámolók szerint másfél) órás telefonbeszélgetést követően. Ezzel egy lépéssel - legalább ideiglenesen - közelebb kerülhettünk a háború lehetséges befejezéséhez az ukránok feje fölött zajló tárgyaláson, amelyen nem úgy tűnt, hogy Putyin jelentős engedményeket tesz. A részleges, ideiglenes tűzszünet harminc napra szól, és csak az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozik, minden mást ugyanúgy támadni fognak a felek. A telefonhívás utáni órákban Kijevben már szóltak is a légvédelmi szirénák orosz drónok támadása miatt. A drónok és rakéták továbbra is záporozni fognak a lakóépületekre szerte Ukrajnában, miközben a keleti-ukrajnai front továbbra is vértenger marad.
Az oroszok már a tárgyalásokról szóló hivatalos közlemények megjelenése előtt pezsgőt bontottak, amellett, hogy azonnal bejelentették, a két elnöknek köszönhetően biztonságosabbá vált az egész világ. Putyin egyik tanácsadója csak egyszerűen TÖKÉLETES hívásnak titulálta a Putyin és Donald Trump közötti beszélgetést, így már lehetett sejteni, mekkora engedményeket kellett tenniük az oroszoknak a Putyinnal egyre nyíltabban szimpatizáló amerikai elnöknek.
It is official now - a PERFECT call 🕊️🇷🇺🇺🇸🌎
— Kirill A. Dmitriev (@kadmitriev) March 18, 2025
Közleményükben az ukránok is jelezték, hogy támogatják az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások 30 napos felfüggesztéséről szóló amerikai javaslatot. Zelenszkij hozzátette, reméli, hamarosan tud beszélni Trumppal, és tájékoztatást kapnak, mit ajánlottak az oroszok az amerikaiaknak, vagy az amerikaiak az oroszoknak. Zelenszkij szerint Ukrajna nélkül nem lehetségesek eredményes béketárgyalások, hangsúlyozta, nem akarja, hogy „mi legyünk Putyin »étlapján« a nemzetközi napirenden lévő egyéb kérdések között”.
Ez jóval kevesebb annál a feltétel nélküli 30 napos tűzszünetnél, amelybe Ukrajna a Trump-kormányzat nyomására már beleegyezett, és amiről Trump a tárgyalás előtt beszélt, mégis kézzelfogható eredménye a telefonhívásnak. Bár az oroszok és az amerikaiak is gondosan ügyeltek arra, hogy az ukránokat távol tartsák a megbeszéléstől, érdemes megjegyezni, hogy az energetikai támadásokat érintő tűzszünet ötletét még októberben maguk az ukránok dobták be, mondván, hogy ez előkészítheti az utat a szélesebb körű béketárgyalásokhoz. Sőt, korábban katari közvetítéssel titokban tárgyaltak is erről az oroszok és az ukránok, de a 2024 augusztusában indult ukrán offenzíva a Kurszkban elsöpörte ezeket a tárgyalásokat.
Moszkva és Washington szakértői csoportokat hoz létre a tűzszünethez vezető lépések kétoldalú kidolgozására, az ukránok rendezésbe való bevonása tehát nem került vissza az asztalra. Az energetikai célok támadásának felfüggesztése után technikai tárgyalások kezdődhetnek a „fekete-tengeri tűzszünetről”, amelyet a „teljes tűzszünetről és a tartós békéről” szóló tárgyalások követhetnek majd.
Kinek mire jó ez a harminc nap?
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Partnerek
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.