Mégsem semmisítik meg az elrabolt ukrán gyerekek sorsát nyomon követő amerikai dokumentációt, ami a gyerekek megtalálása és az orosz háborús bűnök dokumentálása szempontjából is létfontosságú.
A döntést kiterjedt lobbi után csütörtökön hozta meg Trump külügyminisztériuma, de ez csak ideiglenes megoldás: egyelőre hat héttel hosszabbították meg a programot, hogy az adatokat át tudják adni az EUROPOL-nak, ahol így folytatódhat az orosz háborús bűnök elleni vizsgálat - írja a Washington Post.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta sok tízezer gyereket hurcoltak el Oroszországba vagy a megszállás alatti területekre, ahol mindent megtesznek azért, hogy kiirtsák belőlük az ukránságukat.
A Yale kutatói korábbi jelentéseikben 30 000 gyermeket követtek nyomon Ukrajnán kívül, 314 elrabolt gyermekről pedig részletes információik (nevek, fényképek, 20-30 oldalnyi dosszié) voltak. Az adatbázis azért is fontos, mert háborús bűnök dokumentálására, bizonyítására is használták. Vlagyimir Putyint is az ukrán gyerekek jogellenes deportálása miatt gyanúsította meg háborús bűnökkel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, és adott ki ellene elfogatóparancsot.
A Trump-kormányzat azonban a Musk-féle DOGE bürokrácia- és kiadáscsökkentési hadjáratának részeként leállította a gyerekek nyomon követésére irányuló programot. A programot addig a Yale Egyetem Emberi Jogi Kutatólaborja vezette, mint azonban a Washington Post a Trump-Putyin telefonhívás napján nyilvánosságra hozta, a kormányzat márciusban azt teljesen leállította. Ekkor sokan attól tartottak, hogy az adatokat, műholdképeket, gyerekekről szóló információkat is visszavonhatatlanul kitörölhették.
Az adatok azonban szerencsére nem semmisültek meg. Bár az amerikai külügyminisztérium napokig nem tudta megmondani, hogy mi legyen az adatbázis sorsa, végül az azt kezelő szerződő cég úgy döntött, így is megőrzi azokat. Közben kétpárti, republiklánus és demokrata kongresszusi képviselők lobbizni kezdtek, és keresztény konzervatív csoportok is arra szólították fel Trumpot, hogy ne adja fel az ukrán gyerekek megtalálását.
Ez részleges sikert ért el: bár hosszú távú biztosíték nincs, az amerikai külügy csütörtökön közölte, hogy a program finanszírozását még néhány hétig biztosítják. A cél, hogy az intézet át tudja adni a gyermekekre vonatkozó adatokat az európai hatóságoknak. Az ukrán gyerekek utáni nyomozást így az európai uniós EUROPOL folytathatja, ők kapják meg a megfigyelőközpont adatait és a bizonyítékokat.
Az elrabolt ukrán gyerekek sorsa a tűzszüneti tárgyalásokon is lényeges pont: Zelenszkij ukrán elnök többször kijelentette, hogy bármiféle, a harcok leállítását célzó megállapodásnak tartalmaznia kell a gyerekek visszaküldését és a felelősségre vonást.
Az ukrajnai gyerekek elhurcolásáról a 444-en cikksorozatot és videoriportot készítettünk. Ebben egy interjúalanyunk, egy herszoni gyerekotthon vezetője azt mondta, azért viszik el a gyerekeket, hogy irányítsák a felnőtteket. A sorozatban megjelent cikkeink:
Putyint részben azért gyanúsították meg háborús bűncselekménnyel, mert felelősnek tartják az ukrán gyerekek elhurcolásáért. Trump azelőtt állította le a kutatóprogramot, hogy Putyinnal tárgyalt telefonon.
Ilyen, amikor Oroszország anyácska átölel. Kijevben és Herszonban ukrán fiatalokkal beszéltünk, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Interjúztunk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. A 444 videóriportja az Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.
Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.
A deportálás, a szülőktől való elválasztás, az orosz családokhoz való áthelyezés, az orosz állampolgárság megszerzésének kényszerítése, az államilag finanszírozott oroszosítás és a militarizálás mind olyan eszközök, amelyeket az oroszok arra használnak, hogy az ukrán gyerekeket erőszakkal saját nemzetük ellenségévé tegyék. Cikksorozatunk második része.
Az Ukrajnából elhurcolt gyerekekért a szülők és az ukrán állam is versenyt fut az idővel. Több száz gyereknek sikerült hazatérnie, egyedül, vagy rokonok, barátok, civil szervezetek, ukrán hatóságok, külföldi kormányok vagy ukrán és orosz önkéntesek segítségével. Több tízezren azonban még mindig Oroszországban vannak. Cikksorozatunk harmadik része.
A fenti mondatot egy Oroszországba vitt ukrajnai tinédzser nevelőanyja mondta, aki több mint két éve nem látta nevelt fiát. Artem és Katerina története a 444 és a The Reckoning Project együttműködésében most jelenik meg először a médiában.
Darja, a mariupoli lány 16 éves volt, amikor 2022 februárjában megindult az Ukrajna elleni invázió. Családjával együtt több szűrőtábort is megjárt, volt, ahol arról faggatták, az Azov ezred lövésze-e. Története a 444 és a The Reckoning Project együttműködésében először jelenik meg a magyar médiában.