• Az izraeli miniszterelnököt háborús bűnökkel gyanúsítják, érvényes nemzetközi elfogatóparancs van ellene, Budapesten mégis díszsorfallal fogadták.
• A magyar kormány Netanjahu tiszteletére bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, melynek alapítója volt.
• Ezzel Burundit és a Fülöp-szigeteket követjük, akik véreskezű vezetőiket védték.
• A magyar lépés az amerikai-izraeli kampányt követi, ők már Putyinhoz hasonlóan kriminalizálnák is a nemzetközi igazságszolgáltatás intézményét.
• Szelektív szuverenitásvédelem: a magyar kormány most is akkor beszél politikai beavatkozásról, ha a barátait vonnák felelősségre, fordított esetben hallgatnak.
• Ezzel az emberi jogok védelmét, a nemzetközi bűncselekményekkel szembeni fellépést és az európai soft powert is kritikus pillanatban próbálják gyengíteni.

Amikor Trump beiktatása után Netanjahu első külföldi vezetőként február elején a Fehér Házba ment, a letartóztatástól tartva kénytelen volt hosszabb úton repülni. Azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények miatt novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, az izraeli miniszterelnöknek ez volt az első külföldi útja, ráadásul pár héttel korábban volt a prosztataműtétje. Mi van, ha rosszul lesz, és meg kell szakítani a repülést? Jeruzsálemben attól tartottak, hogy egy váratlan európai leszállásnál letartóztathatják - ezért végül az amerikai katonai bázisokra felfűzve jelölték ki az izraeli kormánygép útvonalát.

Netanjáhu csütörtök hajnalban Budapestre érkezett egy szokatlanul hosszú, négynapos látogatásra, a fő célja várhatóan, hogy Trump etnikai tisztogatást jelentő „béketervéhez”, a palesztinok Gázai övezetből való kitelepítéséhez szerezzen európai támogatókat. Ez az első útja Washington óta, és letartóztatástól most sem kell tartania. Annak ellenére sem, hogy az Egyesült Államokkal szemben Magyarország egyelőre tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak - vagyis az izraeli miniszterelnököt már a Liszt Ferenc repülőtéren őrizetbe kellett volna venni. Ehelyett Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a magyar védelmi miniszter fogadta díszsorfallal a háborús bűnökkel gyanúsított vezetőt.

Jövünk, Burundi

Azzal, hogy Magyarország nem vette őrizetbe, saját nemzetközi kötelezettségvállalását szegi meg, és ezt Gulyás Gergely nagyon vitatható érvekkel próbálta megindokolni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kötelező őrizetbevételről rendelkező római statútumot még Áder János magyaros furmánnyal nem írta alá, így azt a kormány nem is tekinti nálunk érvényesnek - annak ellenére sem, hogy Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik alapítója, még az első Orbán-kormány alatt lett az, és mostanáig magyar bíró is tagja volt a testületnek.

Mostanra azonban a magyar kormány azt is eldöntötte, hogy egyedüli európai uniós országként kilép a Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamai közül - ezt Gulyás csütörtökön hivatalosan is bejelentette.

Magyarország ezzel Európából Oroszországgal, Belarusszal és Törökországgal kerül egy társaságba, a törpeállam Monaco és a Vatikán mellett csak ők akartak kimaradni a világban 125 tagállammal rendelkező Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Míg a nagyok közül az USA, Oroszország, Kína és India sem tagjai az ICC-nek, a 27 EU-s tagállam nemcsak hogy mind benne van, a hágai bíróságnak kifejezetten az Európai Unió a legfőbb támasza a világban.

A magyar kormány ezt az egységet készül megtörni, és így az európai soft powert, az emberi jogok érvényesítését, a nemzetközi bűncselekményekkel szembeni európai fellépést is a maga módján gyengíteni.

Az ICC-ből idáig csak két ország lépett ki, mindkettő azért, mert le akarták tartóztatni véreskezű vezetőjüket.

Az egyik Burundi, ők azért léptek ki 2016-ban, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indított az ország elnök-diktátora, a magát Isten választottjának tartó, több ezer ellenzékit megölető Pierre Nkurunziza ellen. A másik pedig a Fülöp-szigetek, ahol Duterte elnök a drogellenes háborújában ezreket öletett meg, többeket a saját kezével. Ők is akkor hagyták ott az ICC-t, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indított Duterte ellen - ennek ellenére az Interpol körözése alapján Dutertét most márciusban letartóztatták, és emberiesség elleni bűncselekmények miatt már Hágába is vitték.

Magyarország most ezeknek az országoknak az útját kívánja követni, és figyelemre méltó, hogy a retorika is hasonló: Duterte ugyanúgy a bíróság átpolitizálásáról, a szuverenitás elleni támadásról beszélt, mint a Netanjahu elleni döntések kapcsán a Fidesz politikusai.

Háborús bűn Gázában