Az Orbán Viktor által beígért 2025-ös repülőrajt nagyon nem akar összejönni: a gazdaság számos területe nyújt pocsék teljesítményt, és ez alól a költségvetés sem kivétel. (Hogy a repülőrajtból hogyan lett földbeállás, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.) Három hónap alatt már az éves hiánycél 62 százalékát hozta össze a kormány Nagy Márton, költségvetésért is felelős miniszter vezetésével, március végén már 2554 milliárd forint hiányzott az államkasszából. Csak a március hónapot nézve 831 milliárd forint a deficit, aminél rosszabb márciusi adatot az elmúlt 24 évben csak egyszer produkált a költségvetés, 2022-ben az orosz-ukrán háború kirobbanása után.

Az azonban csak most, a részletes tájékoztatásból látszik, hogy hogyan került már a harmadik hónap végére az összeomlás szélére a költségvetés. Ha egyetlen egy pozitívumot ki lehetne emelni az adatok közül, akkor az a tavaly rengeteg problémát okozó áfa. Idén ugyanis időarányosan mindössze 156 milliárd forint bevétel hiányzik erről a sorról, ráadásul az eddig befolyt 1913 milliárd forint 266 milliárddal több is, mint amennyi ugyanezen időszak alatt tavaly érkezett a költségvetésbe.

Mivel a különbség meghaladja az időszak inflációját, ezért valószínűleg Nagy Márton idén már elégedettebb lehet a lakosság költekezésének mértékével. (Tavaly az volt ugyanis az egyik gondja a miniszternek, hogy a reálkereset emelkedése ellenére sem vásárolnak az emberek, ez pedig jelentős bevételtől fosztotta meg a költségvetést az áfasoron.)

Összességében egyébként a bevételi oldalon időarányosan 485 milliárd forint hiányzik, de ennek részben magyarázata az is, hogy a gazdasági társaságoktól érkező adóbevételek sok esetben egy-egy időponthoz kötöttek, és nem havi rendszerességgel érkező bevételek.

A hiányzó bevételek egy jelentős része miatt a kormány mutogathatna Brüsszelre is, amely nem küldi a Magyarországnak járó forrásokat. Persze, valójában nem ok nélkül, úri hóbortból fagyasztották be az uniós támogatásokat hazánk esetében. Mindenesetre már tavaly is csak egy kis töredéke jutott el Magyarországra az uniós pénzeknek, idén mégis 2235 milliárd forintnyi támogatást épített be a költségvetésbe a kormány. Időarányosan nézve március végéig 556 milliárd forintnak kellett volna megérkeznie a költségvetésbe, ehelyett 136,8 milliárd forintot utalt Brüsszel Magyarországnak. Csak márciusban szerény 14,2 milliárd forint érkezett ebből.

Az elmaradó bevételekkel szemben viszont úgy költekezik a kormány, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, időarányosan ugyanis 1038 milliárd forinttal több pénzt költöttek el három hónap alatt.

Itt a legnagyobb kiadási extra tételt a kamatkiadások jelenti, hiszen az egész évre tervezett összeg 40 százalékát elköltötték három hónap alatt, 1553 milliárd forintot, időarányosan 594 milliárd forinttal többet. Ennek magyarázata a lakossági állampapírok utáni kamatfizetés volt, tehát egyáltalán nem váratlan, tervezhetetlen kiadás ez.