• Romániában vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulója, rá két hétre a másodikat.
• Az esélyeket illetően óvatosan kell fogalmazni azután, hogy ősszel a semmiből nyerte az első fordulót Călin Georgescu, majd második fordulót már nem tarthattak, és az akkori győztes most el sem indulhatott.
• A szélsőjobb újabb jelöltje a Georgescunál kevésbé karizmatikus George Simion.
• A közvélemény-kutatásoknak Romániában ugyan nem igazán lehet hinni, de abban majd' mindegyik intézet megegyezik, hogy Simion biztosan a második fordulóba jut.
• A nagy kérdés az, hogy ki lesz az ellenfele? A naftalinból előhúzott koalíciós jelölt? A bukaresti polgármester? A volt szociáldemokrata miniszterelnök, aki mostanában Make Romania Great Again sapkában pózol?
• A Marosvásárhelyen született Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával beszélgettünk.

Románia ugyanaz az ország, mint volt az őszi elnökválasztás előtt? Akkor arról beszéltünk, hogy nincsenek olyan nagy ideológiai viták, mint Magyarországon. Kis túlzással inkább azon megy a versengés, ki tudja jobban leépíteni az államot.

Alapvető változás történt. Az a fajta neoliberális konszenzus, progresszív-neoliberális hegemónia, ami a román közéletet 2000 és 2024 között jellemezte, összeomlott. Nem az ezt képviselő pártok omlottak össze, hanem ennek a mainstream irányzatnak a magától értetődése. Ennek három eleme volt: a feltétel nélküli nyugatpártiság, a neoliberális gazdaságpolitika, végül az a konszenzus, hogy a politikai közösség magja a középosztály, ami, ha elég szorgalmas, akkor elérheti a képzeletbeli nyugati standardokat. Ez az, ami összeomlott tavaly ősszel a szélsőjobboldali Călin Georgescu elsőfordulós győzelmével. Megjelent egy, Magyarországon vagy Lengyelországban már régóta jelen lévő euroszkeptikus szuverenista erő.

Akkor nem történt semmi különös, csak Románia beérte Közép-Európát, nem is kell megijedni?

Nem kell megijedni? Látjuk, hogy Orbán Viktor ebből mit hozott ki. Leépítette a demokratikus intézményrendszert, maga alá gyűrte a közmédiát, az alkotmányíróságot, beavatkozott a bíróságok működésébe, a kulturális szférába, az akadémiai életbe, a gazdaságba. Én ettől nagyon is megijedek, a liberális intézményrendszer szempontjából egy ilyen fordulat kétségbeejtő lenne Romániában is.

Az elnökválasztás tétje, hogy Románia az orbáni irányba fordul vagy a nyugati liberális utat választja?

Sokan így fogalmazzák meg, de a nemzetközi környezet alapvetően megváltozott a tavaly őszi elnökválasztáshoz képest. Donald Trump az újabb elnöki ciklusának ezzel a nagyon-nagyon radikális, vehemens nyitásával a liberális nemzetközi rend alapjait kérdőjelezte meg. Hogy mi ma az a nyugati modell, amit egy félperiférián lévő ország követhet, az sokkal kevésbé világos, mint Trump hatalomra jutása előtt.

Trump győzelme kinek kedvez?