
Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hét ember meghalt a Herszon megyei Oleskit ért ukrán dróntámadásban. Az erről szóló hivatalos közleményben nácinak nevezték az ukránokat, majd azt írták: „A mai bűncselekményt, amelyet a kijevi gyilkosok hajtottak végre, ugyanúgy terheli azok lelkiismeretét is, akik fegyverekkel és pénzügyi eszközökkel támogatják őket — vagyis a nyugati szponzorokat. Teljesen nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim és a mögötte álló nyugati erők 1991-es határok közötti úgynevezett ukrán helyreállítási követelései mögött a minden orosz kiirtására irányuló kannibalisztikus ösztön húzódik meg. Oroszország természetesen soha nem fogja megengedni egy ilyen forgatókönyv megvalósítását.”
Ukrajna 1991-es, azaz a SZovjetunió felbomlása után kialakult határait a budapesti memorandum biztosította. Az egyezmény biztosította Ukrajna területi integritását vagy politikai függetlenségét. Ukrajna ennek eredményeként 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját. A memorandum alapján Ukrajnához tartozik a Krím-félsziget is, amit még 2014-ben szálltak meg az orosz csapatok, és amit Donald Trump most Oroszországnak adna. Az amerikai béketervek alapján Oroszország megtartaná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részeit, amiknek nagy részét a 2022 invázió óta tart ellenőrzése alatt.
Április 25-én Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajnának jelenleg nincs elég fegyvere ahhoz, hogy visszaszerezze az ideiglenesen megszállt Krím feletti ellenőrzést, de megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek különböző eszközei vannak arra, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra a területi kérdések megvitatására.