Nemcsak a pápaválasztó bíborosok, néhány politikus és mintegy 4000 újságíró, hanem a katolikus klerikusok által elkövetett visszaélések túlélői is sorra érkeznek Rómába, hogy hallassák hangjukat. Nincs konkrét jelöltjük, hanem arról akarják meggyőzni a bíborosokat, hogy a bántalmazások kérdését tegyék prioritássá a következő pápa személyének kiválasztásakor.

„Szerintem nagyon fontos emlékeztetni őket arra, hogy nem megyünk sehová”

– mondta Matthias Katsch, a berlini székhelyű Ending Clergy Abuse (Véget vetni a papi visszaéléseknek) nevű, 20 ország túlélőit képviselő érdekvédelmi csoport elnökségi tagja.

Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője pénteken azt mondta, hogy a múlt heti, konklávét megelőző találkozókon a bíborosok megvitatták a szexuális visszaéléseket az egyházban, és úgy vélik, hogy „nyitva kell tartani a sebet”, hogy a problémára irányuló figyelem megmaradjon, és konkrét utakat lehessen kijelölni a gyógyuláshoz.

A Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága azért imádkozik, hogy a következő pápa az átláthatóság és a gyermekvédelem iránt elkötelezett pásztor legyen, és hogy maguk a bíborosok is éberen őrködjenek majd a rájuk bízott szent bizalom felett. Szent József közbenjárását kérik, hogy a bíborosok legyenek „az ártatlanok védelmezői és a bántalmazottak szószólói. Fogadják szívükbe az elszámoltathatóság elsődlegességét” - szól a fohász.

Ferenc öröksége

A magyar médiában ez a téma rendre elveszik a pápaválasztásról szóló cikkdömpingben, de mint a fentiekből is kiderül, a kérdés aktuális és éles. A közvélekedés alapvetően joggal tartja úgy, hogy

az előző pápa a gyermekvédelem bajnoka volt, de ez nem jelenti sem azt, hogy hibátlan lett volna, sem azt, hogy ne maradt volna utána tennivaló.

A téma vezető vatikáni szakértőjeként számon tartott Hans Zollner atya egy keddi interjúban úgy kezdte összegzését, hogy Ferenc pápa folytatta azt a vonalat, amelyet Benedek pápa kezdett húzni még bíborosként. Aztán a pápává választott Ferenc már nagyon korán kifejezte aggodalmát ezen visszaélések miatt, például egy éven belül létrehozta a már említett Pápai Bizottságot. (Ebben alapító tag volt Zollner is, de később az átláthatatlan és nem elég hatékony működés miatt kilépett.)