Bő egy héttel azután, hogy markánsan Trump-ellenes üzenetekkel megnyerte a kanadai választást, Mark Carney kanadai miniszterelnök Washingtonba utazott, hogy a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel.

A találkozó különösebb botrány nélkül zajlott, de azért voltak feszült pillanatok, ezekre mindjárt kitérünk, de előbb röviden az előzmények.

Trump hivatalba lépése óta többször beszélt arról, hogy Kanadának, mint önálló országnak, ideje megszűnnie, és csatlakoznia az Egyesült Államokhoz „51. államnak”. Ezen felül 25 százalékos vámot vetett ki számtalan kanadai termékre.

Carney, aki korábban a kanadai és a brit jegybankot is vezette, az elmúlt hónapokban nem győzte hangsúlyozni, hogy a kanadai-amerikai viszony, ahogyan eddig ismertük, nincs többé. A korábbi szoros szövetség szerinte nem tartható fenn egy megbízhatatlan, néha kifejezetten ellenséges szomszéddal.

Ezzel a kanadai választók többsége is egyetértett, és a Liberális Párt (amelyik az előző, az utóbbi időben kifejezetten népszerűtlenné vált miniszterelnököt, Justin Trudeau-t is adta), Carney-val miniszterelnök-jelöltként a modern politika történet egyik legnagyobb hajrájával másfél hónap alatt több mint 20 százalékos hátrányt dolgozott le a konzervatívokhoz képest, és megnyerte a választást. A kampányról itt írtunk bővebben.

Carney Kanada válasza Trumpra, miközben nem csak a politikájuk, de a személyiségük is a tökéletes ellentéte a másikénak. Mindezek miatt sokan tartottak ettől a keddi találkozótól.

„Soha ne mondd, hogy soha”

Trump eleinte békülékeny volt Carney-val, azt mondta, „nagy tisztelettel” viszonyul hozzá, a kanadai miniszterelnök pedig „az amerikai munkás iránti, szűnni nem akaró odafigyeléséért” dicsérte az elnököt.

Aztán Trump egy ponton mégiscsak szóba hozta, hogy Kanadának csatlakoznia kellene az Egyesült Államokhoz, mire a New York Times tudósítása szerint megfagyott a levegő a szobában, Carney-nak pedig lekonyult a mosolya.

„Ahogy azt az ingatlan üzletekből ismeri, vannak olyan helyek, amelyek nem eladók” – mondta erre Carney. Ezután megpróbálta valamiféle megállapodás irányába terelni a beszélgetést. „A lehetőség a partnerségben rejlik” – mondta.

Majd egyértelműen kijelentette: „Kanada nem eladó és nem is lesz soha”. Mire Trump: „Soha ne mondd, hogy soha”. Ezután másra terelődött a szó.

A találkozó hátralévő részében Trump alig beszélt Kanadáról, helyette nagyrészt Barack Obama volt elnököt és a jelenlegi kaliforniai demokrata kormányzót szidta. Azt is mondta, hogy a feleknek „nem kell ma semmilyen megállapodást aláírniuk”.

És most valami egészen más

Egy fontos bejelentést azért tett: az Egyesült Államok nem bombázza tovább a jemeni húti terrorista csoportot, mert szerinte nem akarnak többé harcolni (mármint a hútik). A Times szerint alig pár órával a találkozó előtt a csoport arról beszélt, hogy „szent háborút vívnak”.

Trump szerint a hútik „kapituláltak”, az Egyesült Államok pedig elfogadja az adott szót, és „azonnali hatállyal” leállítja a légicsapásokat. „Nem akarnak harcolni, és mi ezt díjazzuk. Leállítjuk a bombázásokat” – mondta. Marco Rubio külügyminiszer azt azért hozzátette, hogy a „feladat” a tengeri hajózás szabadságának helyreállítása volt, és amennyiben ez teljesül, állítja le Egyesült Államok a beavatkozását.

Trump arról is beszélt, hogy jövő hétfőn a Közel-Keletre utazik, Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe, valamint Katarba. Ez lesz az első külföldi útja második elnöki ciklusában.

(New York Times, Washington Post, MTI)