Április 30-án több hónapos huzavona után megállapodást írt alá az Egyesült Államok és Ukrajna az ukrán ásványkincsek és ritkaföldfémek értékesítéséből származó haszon és jogdíjak megosztásáról.

Ez az a megállapodás, amit már korábban aláírtak volna, de a fehér házi cirkusz után a feleknek egy kis időre volt szükségük ahhoz, hogy az ott történteket zárójelbe helyezve előremutató tárgyalásokat folytassanak egymással. Az aláírt megállapodást még az ukrán parlamentnek jóvá kell hagynia, hogy életbe lépjen. A nyilvánosságra hozott szövegben az alábbiak szerepelnek:

• Az alapot 50-50 százalékban osztják meg az USA és Ukrajna között, és mindkét fél egyenlő szavazati joggal rendelkezik majd.
• Az alapba az USA közvetlen pénzügyi hozzájárulással vagy új katonai támogatással is beszállhat, a bevételek pedig új ásványkincs-, olaj- és gázlicencekből származnak majd.
• A források Ukrajnában maradnak, az állami vállalatok tulajdonjoga sem változik, és az első évtizedben a profitot visszaforgatják az ukrán gazdaságba.
• Ukrajna „teljes ellenőrzést tart meg ásványkincsei, infrastruktúrája és természeti erőforrásai felett”, és a megállapodás csak új befektetésekre vonatkozik, vagyis nem keletkezik adósságkötelezettség Ukrajna számára – ez kulcsfontosságú Kijev számára.

És ami szintén nagyon fontos: Donald Trump elmondhatja magáról, hogy a megállapodások mestereként jó dealt hozott össze, vagy legalábbis egy olyat, amelyről mindkét fél képes udvarias, de pozitív nyilatkozatokat tenni.

Nem beszélhetünk egy villámgyorsan a háború rendezéséhez vezető óriási diplomáciai áttörésről, nem kapja meg Ukrajna azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket kért. Nem kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy harcoljon Ukrajnáért, vagy hogy támogassa az európai országokat ugyanebben, és az ukrán NATO-tagság kapcsán sem változott meg az amerikai álláspont, mégis van jelentősége az április legvégén aláírt bányászati megállapodásnak: Trump másodszori hivatalba lépése óta Ukrajna most került a legjobb helyzetbe a gyakran óriáscsecsemőként viselkedő amerikai elnöknél.Amióta úgy tűnik, hogy az ukrajnai békéltetési láz kifullad, és az amerikaiak belengették, hogy inkább hátat fordítanak a háborús közvetítésnek, az oroszok és az ukránok is sajátos, fél-javaslatok belengetésével tarkított diplomáciai pávatáncot járnak, hogy ha Trump tényleg kiszáll az ukrajnai rendezésből, akkor a másik felet okolja majd a tárgyalások kudarcáért. Ez a megállapodás pedig sokkal valószínűbbé teszi, hogy Oroszországot fogja hibáztatni, és folytatni fogja az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez a támogatás továbbra sem fogja megnyerni a háborút Ukrajnának, és nem fogja lehetővé tenni, hogy az oroszokat kiűzzék a megszállt területekről. Segíteni fogja azonban az ukrán hadsereget abban, hogy ne omoljon össze hirtelen, lassítsa az orosz előrenyomulást a szárazföldön, és súlyos veszteségeket okozzon az orosz hadseregnek.

Az Egyesült Államok által az alku bejelentésekor használt nyelvezet lényegesen keményebb volt Oroszországgal szemben, mint azt a Trump-kormányzat részéről megszokhattuk, például „Oroszország teljes körű inváziójára” hivatkozik, és azt is hozzátették, hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem részesülhet Ukrajna újjáépítéséből, amely finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.

Bár az új alku kedvezőbb Ukrajna számára, mint a korábbi változatok, amelyek közt voltak ukrán szempontból egészen súlyos, lényegében örök gyarmatosítást jelentő verziók is, a most aláírt megállapodás hatékonysága a tartós békén és ezáltal a stabil befektetési feltételek megteremtésén fog múlni. Egyelőre azonban nemcsak a tartós béke tűnik távolinak, hanem egy egyszerű, mindkét fél által betartott tűzszünet is. Ha ezzel a lényegtelennek egyáltalán nem tekinthető részlettel (mármint a békével) nem foglalkozunk, akkor is vannak fontos akadályok a megállapodás hatékony működtetése előtt: ilyenek például az elavult geológiai felmérések, a lerombolt energetikai infrastruktúra és persze a megoldatlan biztonsági kockázatok is.

Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás nem kötelezi az amerikai kormányt arra, hogy Ukrajnában fektessen be, és a béke esélyéből, valamint az ásványkincsek kitermelésének jelenlegi nyereségességéből ítélve nem biztos, hogy a magánbefektetők hamar óriási hasznot látnak majd ebből.