Az Európai Bizottság tőkekorlátozásokat és vámokat vezetne be Oroszországgal szemben abban az esetben, ha Magyarország megvétózza az EU Moszkva elleni gazdasági szankcióinak meghosszabbítását, írja a Financial Times.
A lap forrásai szerint Brüsszel több tagállami kormányt is arról tájékoztatott, hogy a szankciók jelentős része áthelyezhető más jogalapra, így pedig megkerülhető Budapest vétója.
Az EU továbbra is fenntartaná a gazdasági nyomást Moszkván, a magyar kormány viszont többször fenyegetett a szankciók vétózásával, úgyhogy a Bizottság felkészül olyan alternatív megoldásokkal, amik csak többségi jóváhagyást igényelnének.
A lehetséges lépések között szerepel a tőkekorlátozás, ami megakadályozná a pénzmozgást Oroszország felé, valamint kereskedelmi intézkedések, például vámok alkalmazása.
Három diplomata szerint – akik jelen voltak a 27 tagállami nagykövet hétfői megbeszélésén – a magyar kormány nem emelt komoly kifogást az Oroszország elleni új szankciós csomaggal szemben. A 17. szankciós csomag olyan kínai és más országokbeli cégeket is céloz, amik segítenek Moszkvának kijátszani a szankciókat. Ezt várhatóan szerdán fogadják el, és a jövő hét elején lép hatályba.
A nyomásfokozás részeként a Bizottság a múlt héten bejelentette, hogy annak érdekében, hogy az EU megszüntesse függését az orosz energiától, leállítja az orosz gáz és kőolaj behozatalát, és fokozatosan kivezeti az orosz eredetű atomenergiát is.
A REPowerEU-ütemterv szerint fokozatosan kell kivonni az orosz olajat, gázt és atomenergiát az uniós piacokról. A Bizottság azt kéri, hogy a tagállamok év végéig készítsenek nemzeti terveket, amelyekben meghatározzák, hogyan járulnak hozzá az orosz gáz-, nukleáris energia- és kőolajimport fokozatos megszüntetéséhez. Azt ígérték, együttműködnek a tagállamokkal abban, hogy mindez összehangoltan történjen.
A Bizottság közölte, az orosz gázt (vezetékes gázt vagy LNG-t) szállító szolgáltatókkal új szerződést nem lehet kötni, a meglévő azonnali szerződéseket pedig 2025 végéig meg kell szüntetni. Ez az intézkedés biztosítani fogja, hogy az EU már ez év végére egyharmadával csökkenteni tudja a még érkező orosz gáz mennyiségét. A Bizottság javasolni fogja azt is, hogy 2027 végéig szűnjön meg az orosz gáz minden jellegű behozatala. A döntést Szijjártó Péter külügyminiszter és Robert Fico is élesen bírálta.
A döntéshez minősített többség kell, a magyar kormány önmagában nem tudja ezt megakadályozni.
Ugyanazokat a paneleket ismételgetve ítélte el a döntést.
Szijjártó Péterhez hasonlóan a szlovák miniszterelnök is bírálta az Európai Bizottság döntését.