Kedden három parlamenti frakció öt alkotmánybíró-jelöltjét hallgatta meg a parlament igazságügyi bizottsága (a testületbe három új tagot kell választani). A Fidesz és a KDNP Polt Péter legfőbb ügyészt és Hende Csabát, a második és harmadik Orbán-kormány honvédelmi miniszterét, jelenlegi parlamenti alelnököt jelölte, míg az ellenzéki frakciók közül csak a Mi Hazánk nevezett meg jelölteket, de egyből hármat is: Pápai Ákost, Gaudi-Nagy Tamást és Bánovics Tamást. Végül a testület Polt és Hende jelöltségét támogatta.

A többi ellenzéki frakciót nemcsak a jelölés, de a bizottsági vita sem mozgatta meg: az ülésen csak két ellenzéki képviselő vett részt, Sebián-Petrovszki László (DK) és Apáti István (Mi Hazánk). Holott a kormánypárti frakciók mindkét jelöltje, Polt és Hende várható alkotmánybíróvá választása is nagyon érzékeny politikai kérdés, különösen úgy, hogy Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökének is szánják.

Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, Poltnak, a Fidesz golyófogójának fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti első Orbán-kormányzat egyes ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták 2002-es hatalomra kerülése után. De még komolyabb támogatást kapott tőle a Fidesz 2010 után: a NER kiépülését számos intézkedése, illetve annak hiánya segítette, a trafikmutyitól az Elios-botrányon át több uniós támogatást érintő korrupciógyanús ügyig lehetett neki hálás a Fidesz, amelynek Polt korábban tagja volt. Polt, bár kezdetben támogatta, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, később már ellenezte, többek között szuverenitási érveket emlegetve.

Hende Csaba jelöltsége pedig azért érdekes, mert 2017 óta ő vezeti a parlament törvényalkotási bizottságát, amely a törvények zárószavazása előtt számos jogszabályhoz fűz módosító indítványokat. Márpedig az alkotmánybírósági törvény szerint egy indítvány elbírálásában „nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”.

A Hvg egy korábbi cikke szerint egy törvényt megszavazó „mezei” parlamenti képviselőnél nem merülne fel ilyen kvázi összeférhetetlenség, de mivel Hende bizottsági elnökként aktív részese volt egy-egy törvény elfogadásának, így az alkotmánybírósági törvény és ügyrend alapján az valószínűsíthető, hogy számos alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés elbírálásában nem vehet majd részt. Hende „bődületes csacsiságok halmazának” nevezte ezt a Hvg-cikket.

Az öt jelölt nyolc-nyolc percet kapott bemutatkozó beszéde megtartására, majd jöttek a képviselői kérdések és észrevételek.

„Nem okoz meglepetést, hogy a Fidesz-KDNP kiket jelölt. Nem is gondoltuk, hogy független, alkotmányjoghoz értő személyek lesznek a jelöltek” – mondta Sebián-Petrovszki László. A DK-s politikus főleg Polt Péterrel foglalkozott, akiről azt mondta: ő nem egy független szakember, azért lett jelölt, mert megbízható fideszes káder, és ilyenre van most a kormánynak szüksége. Azért, mert „a legfőbb ügyész mandátumának lejárta vészesen közel van, a Fidesznek inog a széke, így érdekében áll, hogy a hivatalok és hatóságok vezetőit bebetonozza”.

Ezért Sebián-Petrovszki szerint korábban enyhítették a legfőbb ügyész pozíciójának betöltéséhez szükséges feltételeket, most Polt Péterből alkotmánybírót, sőt, a hírek szerint alkotmánybírósági elnököt csinálnak, „és nyilvánvalóan heteken belül megnevezik azt a megbízható fideszes kádert, aki beül a legfőbb ügyészi székbe jó hosszú időre”, hogy a fideszes mutyik ügyében ne legyen eljárás, ne legyen felelősségre vonás. Polt munkássága is erről híres, példaként említi, hogy már a 2010-es évek közepén feljelentést tettek az MNB-alapítványok ügyében, illetve a covid idején a lélegeztetőgép-beszerzés ügyében, amiket elsikált az ügyészség.

Hende Csabáról azt mondta, hogy ő „természetesen ugyanezzel a háttérrel rendelkezik”, a Fidesz párttagjaként lép át az alkotmánybíróságba, a hírek szerint ez az ő fájdalomdíja, hogy a tavalyi szombathelyi megsemmisítő vereség miatt – a közgyűlésben fideszes frakció sincs – leváltották a választókerületi elnöki tisztségéből. Szóvá tette azt a korábban említett kifogást is, hogy számos törvényt nem bírálhat, illetve azt, hogy Hendének nincs meg a kellő jogászi múltja.

Vejkey Imre KDNP-s bizottsági elnök visszautasította, hogy ne lenne akár az AB, akár az ügyészség független, hiszen mégiscsak jogállam van. Emellett azt mondta: Hende húszéves gyakorlatát ő maga vizsgálta meg, és megállapította, hogy az megvan. Szerinte ugyanis a törvényalkotási bizottsági munka jogi szakmai munka, beszámítható a gyakorlati időbe.

A Mi Hazánk-jelöltekre nem akart reagálni, de „Gaudi-Nagy Tamásnak muszáj két kérdést feltenni”: az uniós zászlót kidobta a parlamentből, tervezi-e ezt az Alkotmánybíróságról is kidobni? És valóban ő volt-e a bicskei pedofilügyben K. Endre jogi képviselője a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem megírásakor? Előbbire már a kérdés feltevésekor bólogatott, utóbbiról azt mondta: „K. Endre képviseletét elláttam a felülvizsgálati eljárásban”, de olyan visszásságokat tapasztalt az eljárásban, hogy „teljesen feddhetetlen módon és tisztességgel” tudta a képviseletet ellátni.

A másik ellenzéki képviselő, Apáti István – aki nem bizottsági tag, tehát nem szavazhatott, csak felszólalhatott a frakció képviseletében – beszólt Sebián-Petrovszkinak is, hogy miért nem állítottak jelöltet, majd Polt Péternek vetette a szemére, hogy miközben maffiaszerű elkövetés gyanúja merül fel hatalmas és politikához kötődő vagyonkoncentrációk esetén, ez az ügyészségnél „radar alatt maradt”, nem láttak gyanút vagy csírájában elfojtották, megszüntették az eljárásokat, míg Hende Csabának szóvá tette, hogy megszavazta az embercsempészek kiengedését lehetővé tevő törvényt. Emellett azt kérdezte, hogy a jelöltek támogatják-e a kasztrációnak legalább kémiai formáját, időszerűnek gondolják-e, hogy pedofília vagy életellenes bűncselekmény esetén elgondolkodjunk a halálbüntetésen, illetve mit gondolnak a devizahiteles ügyről.

Az ülés végén a képviselői felvetésekre válaszolhattak a jelöltek. Polt Péter érdemben nem reagált Sebián-Petrovszkinak, mondván, nem válaszol az „ide nem tartozó” kérdésekre, márpedig a legfőbb ügyészi munkájával kapcsolatos kérdések ilyenek. Így csak arra reagál, hogy az ügyészség független-e, szerinte egy 2004-es Ab-határozat kimondta az ügyészség önállóságát. A többi kérdés szerinte személyes jellegű vagy nem idetartozó volt. Apáti István felvetéseinek többségét ugyancsak „ide nem tartozónak” minősítette.

Hende Csaba a bírói, illetve alkotmánybírói függetlenség fogalmát magyarázta, szerinte a függetlenség nem jelenti azt, hogy a bírónak egy lakatlan szigetről kell érkeznie, ahol semmilyen politikai befolyás nem érte, és nincs politikai nézete, ideológiai beállítottsága. Szerinte az ő ideológiai elkötelezettsége legalább nyilvánosan tudható, míg egy nem közszereplőé nem.

A DK-t az MSZMP és a munkásőrök jogutódainak nevezte, Arany Jánost idézett, valamint azt fejtegette, hogy Szombathelyen a Fidesz 41 százalékot kapott, míg az ellenzék 59-et, „ami valóban több”, de csak azért nyert az ellenzék, mert egy tömbben indult. Apáti Istvánnak azt mondta, hogy az embercsempészek ügyében semmi felelősséget nem érez, de egyébként „feltehetően jól döntöttünk”, mert az Európai Bizottság a múlt héten megtámadta ezt a magyar jogszabályt.

A válaszok után a bizottság szavazott a jelöltekről. Polt Pétert és Hende Csabát is 8 igennel 1 nem ellenében jelölte a bizottság az Alkotmánybíróság tagjává, róluk később a parlament plenáris ülése dönt. A Mi Hazánk jelöltjei közül Bánovics Tamásra és Pápai Ákosra 9 nem, Gaudi-Nagy Tamásra 7 nem és 2 tartózkodás érkezett.