Miután heteket csúszott a miniszterelnök által beígért nagytakarítás, május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, és ezeket a szervezeteket pénzügyi bírságokkal és akár tiltással is szankcionálhatják.

A külföldi támogatások ellen fellépő törvényjavaslat szerint az számít külföldi támogatásnak, ha egy szervezet külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól vagy külföldi székhelyű szervezettő fogad el közvetlenül vagy közvetetten vagyoni hozzájárulást, szolgáltatást, adományt, támogatást, pályázati támogatást, juttatást, ajándékot, kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt kap, függetlenül attól, hogy azt vissza kell-e fizetni.

Akik pedig olyan szervezetet szeretnének támogatni pénzzel vagy természetben, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal felvett a feketelistára, azoknak bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell tenniük erről. A megbélyegzett szervezeteknek aztán ezzel kell igazolniuk, hogy a támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapták. Ebbe az igazolósdiba nem értendő bele az a belföldi személy, aki simán vásárol ilyen szervezettől (reklámot, előfizetést, könyvet stb.), azaz ezeket a törvény elfogadása esetén is szabad majd. (Sőt, minden eddiginél nagyobb szükségünk lesz rá.)

Tehát miközben a gyakorlatban a Szuverenitásvédelmi Hivatal fogja eldönteni, hogy ki sérti meg a törvényt – és az állami szervezet döntése ellen továbbra sincs semmilyen jogorvoslati lehetőség –, a törvényjavaslatban lefektetett kritériumok egyáltalán nem világosak.

Ki adhat, hogyan adhat, mit adhat?

„A törvény alkalmazásában
a) külföldi:
aa) a külföldi természetes személy, ideértve az olyan magyar állampolgárt is, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára,
ab) a más állam, valamint
ac) olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve egyéb szervezet, amely nyilvántartásba vételének, központi ügyintézésének helye külföldön van,
b) külföldi támogatás: külfölditől közvetlenül vagy közvetett módon származó vagyoni hozzájárulás, ideértve a vagyontárgyat – különösen: pénz, dolog, jog és követelés –, a szolgáltatást, a vagyoni előnyt, a vagyoni értékű jogot, az adományt, a támogatást, a pályázati úton elnyert támogatást, az egyedi kérelem vagy támogatási szerződés alapján kapott támogatást, a juttatást, az ajándékot, a kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt függetlenül attól, hogy azt visszafizetés terhe mellett juttatták-e.
c) támogató: a külföldi, aki vagy amely a külföldi támogatást nyújtja.”

A törvényjavaslat betűje szerint külföldi támogatásnak számít az EU-tól kapott pályázati pénz vagy támogatás is, az viszont nem világos, hogy egy kettős állampolgár (aki egyben magyar állampolgár is) által adott támogatás a törvényjavaslatban emlegetett külföldi támogatásnak minősül-e. Ha igen, akkor például az erdélyi magyarok nem támogathatnak egy közügyekben nyilatkozó szervezetet, mert rákerülhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghatározott listára.

A törvényjavaslatban az áll, hogy: „A jegyzékre vett szervezet a részére támogatást nyújtó természetes személytől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a pénzbeli, illetve természetbeni támogatás nyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kér arról, hogy a részére nyújtott támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapta.” Egyelőre nem tudni, hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki, mit kell tennie annak, aki támogatni akar egy szervezetet, hogy igazolja, nem külföldi támogatást nyújt. Sőt ha valaki külföldi cégnek dolgozik (nem egy multi magyar zrt.-jének, hanem ténylegesen külföldi cégnek), akkor az így keletkezett jövedelméből adott támogatás is külföldi pénz-e.

Ezekkel a kérdésekkel megkerestük a törvényjavaslatot jegyző Halász Jánost – ahogy arról is, hogy a törvény értelmében „külföldi támogatásnak” számít-e a Youtube-tól vagy Google-től kapott bevétel is –, ha válaszol, új cikkel jelentkezünk.

Miért pont Halász?

Orbán Viktor a május 6-án tartott ráckevei fórumán említette meg, hogy másnap „a kormány megvitatja azt a képviselői indítványt, amelyet azért nyújtanak be a képviselőtársaink, hogy a külföldről finanszírozott, magukat civilnek mondó szervezeteket is ellenőrzés alá vonjuk. Egy átláthatósági törvény van készülődő félben.” Azt mondta, ezzel akarják lehetetlenné tenni a USAID-rendszer magyarországi leképződését.

2010 óta gyakran előfordult, hogy önálló képviselői indítványokkal kerülték meg a jogot, hiszen ha egy törvénytervezet nem kormányjavaslatként megy a parlament elé, akkor nem kell előzetesen egyeztetni, sem hatástanulmányt készíteni. Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy bár a kormányülésen tárgyaltak a tervezetről, „a javaslat gazdája és előterjesztője a frakció”, pedig 2024 nyarán Orbán kormányhatározatban utasította arra az igazságügyi minisztert, hogy dolgozza ki a „háborús propaganda” elleni jogszabályokat.

A kormány előre meghatározta, hogy a sajtónak nyilvánosságra kell hoznia a külföldről érkezett támogatásait, és ha megállapítják, hogy „a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára”. Kérdésünkre az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy dolgoznak a jogszabály előkészítésén, a tervezet mégis a frakciónál kötött ki, és ebből lett Halász János önálló javaslata.

Karácsony Gergely főpolgármester, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő és a Momentum elnöke is reagált az éjjel benyújtott törvényjavaslatra.