Mi lesz az ellenzékkel?
Mit látunk Oroszországban: van még lehetősége az ellenzéki pártoknak arra, hogy politizáljanak? - kérdezte Fábián Tamás.
„Ezen a történeten már rég túlvagyunk” - mondta Sz. Bíró, aki szerint utoljára 2011-ben volt kísérlet arra, hogy valóban ellenzéki pártok megpróbáljanak politizálni. Azóta viszont csupán imitatív ellenzéke van Putyinnak, vagyis olyanok, akik nem tekinthetők valódi ellenzéknek, míg azok a csoportok, akik a 90-es évek átalakulásában részt tudtak venni, rég kiszorultak a politikából.
„Liberális, nyugatos képviselet nincs, és nem is lesz a közeljövőben” - mondta a történész.
Annak, amit ma putyini modellnek nevezünk, az elsődleges célja, hogy azokat a civil szervezeteket lehetetlenítse el, amelyek az állampolgári méltóság és öntudat építésén dolgoznak, hogy ellehetetlenítsék azt, hogy felnőjön egy olyan generáció, ami ismer kritikai szempontokat, és meg mer fogalmazni kritikát a hatalommal szemben.
„A tényleges ellenzék felszámolása után két ellenfél maradt: az állampolgári öntudatosodást szolgáló szervezetek, és a független sajtó” - magyarázta a szakértő, aki szerint jelenleg Oroszországban már közbeszéd és politikai (mint állampolgárok képviselete) nincsen.
Ezt a putyini modellt egyébként nem sak Magyarországra, de a posztszovjet térség zömébe sikerült exportálni. A három balti államon kívül Ukrajna próbált még Sz. bíró szerint szabadulni ettől a nyomástól, a Transzkaukázusban a grúzoknál volt kísérlet, de őket az ukrajnai háború megrémítette, illetve az örmények abban a szerencsétlen helyzetben vannak, hogy szabadulnának ugyan ettől a modelltől, de nem nagyon van olyan pártfogójuk, aki igazán tudná őket ebben segíteni. De Sz. Bíró szerint lassan már a Balkánra (Szerbia) is sikerül importálni a putyini modellt.
A történész szerint egy évvel a választások előtt azt fontos felismerni, hogy a kormány akkor tudja ellehetetleníteni ezeket a szervezeteket, ha a társadalom nem reagál kellő erővel.
A történész az Európai Unió részéről is gyors és határozott reagálást vár, hogy „ne hagyja cserben a társadalom azon részét, ami úgy gondolja, hogy szükség van a független sajtóra”.
