„Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását” – posztolta szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon. „Köszönetem és elismerésem Legfőbb Ügyész Úrnak eddigi munkájáért!”

Polt minden bizonnyal alkotmánybíróként folytatja karrierjét Hende Csabával, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökével együtt. A Fidesz-frakció jelölése után kedden a parlamenti igazságügyi bizottsága is megadta a szükséges támogatást a két jelöltnek.

Az elvileg 15 fős Alkotmánybíróságnak jelenleg 12 tagja van, miután Sulyok Tamás elnökből köztársasági elnök lett, Juhász Imre és Salamon László megbízatása pedig lejárt. Kövér László nemrégiben kérte fel a parlament szakbizottságát, hogy tegyen javaslatot az új alkotmánybírók személyére. Alkotmánybírónak olyan jelölt választható meg, aki még nem töltötte be a 70. évét.

Először Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke dobta be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „rövidesen kirúgja” Polt Pétert, majd Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a távozást nem cáfolva azt írta: „Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott.” Hasonló szellemben született a Legfőbb Ügyészség közleménye is: „a kormányzat nem távolíthatja el a legfőbb ügyészt a posztjáról” – írták.

Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott.