• A Momentumnak rendkívül turbulens időszaka van.
• Előbb Fekete-Győr András, majd az elnökség is azt javasolta, hogy a párt ne induljon a 2026-os választáson.
• Meghívtuk a 444 stúdiójába Fekete-Győr Andrást és az elnökségi döntésben résztvevő Bedő Dávidot, hogy megpróbáljuk megérteni a rendkívül szokatlan döntést.
• Fekete-Győr azt javasolta a liberális választóknak, hogy szavazzanak a Tiszára.
• Bedő pedig azt mondta, hogy a saját forrásaikból akár tiszás jelöltek kampányát is támogatnák.
• Az interjúkat az átláthatósági törvény elfogadása előtti napon vettük fel.

Az interjúkat podcast formában is meg lehet hallhatni:

Visszatérnek, mint a Horthy-korszak szociáldemokratái

Fekete-Győr András azt mondta, azért javasolta, hogy a párt ne induljon el a választáson, mert történelmi időket élünk, amiben a Momentumnak el kell döntenie, hogy a történelem jó vagy a rossz oldalán akar-e állni. A rossz oldal az, ha elindulnak a választáson, és elvisznek pár százalékot, amivel akadályozói lesznek a változásnak. Szerinte viszont a Momentumnak a jó oldalra kell kerülnie, ehhez pedig az el nem indulásra van szükség.

Tompos Márton pártelnök januárban azt mondta a 444-nek, hogy a párt biztosan indul a választáson, ezt a döntést pedig egységesen támogatta a párt. Fekete-Győr szerint azonban nem volt egység a döntés mögött. Azt mondta, azért nem akkor állt elő a nem indulással, mert januárban még nem vette komolyan Tompos állítását. Csak akkor kezdte komolyan venni, amikor már a képviselőjelölteket készítette fel a párt.

„Hajnal Miklós és Orosz Anna visszalépése után már annyira esett ez szét, hogy úgy voltam vele, gyerekek, itt rend kell. Kell valamifajta döntés, úgyhogy léptem”.

Fekete-Győr nem gondolja, hogy ártott volna a pártnak azzal, hogy kivitte a nyilvánosság elé az indulással kapcsolatos belső dilemmát. Szerinte az ártott volna a pártnak, ha makacsul ragaszkodnak a januári döntéshez, és továbbviszik a jelöltállítást.

A Momentum szerinte nem adja fel a harcot azzal, hogy nem indul el a választáson. Nem ért egyet a politológiai tankönyvekben megfogalmazott állításokkal, miszerint a pártoknak el kell indulniuk a választásokon, mert ez a közhatalom megszerzésének egyetlen módja. Szerinte megfelelő akaraterővel azután is folytatni lehet a politikát, hogy kimaradt a párt egy választásból.

„Az olimpikonoknak is van olyan lehetősége, hogy kihagynak egy olimpiát. Mert úgy érzik, másra van szükségük. Viszont ha edzenek és van bennük akaraterő, vissza tudnak térni és aranyakat tudnak hozni Magyarországnak. Szerintem ez egy párt esetében is hasonló.”

Kérdésünkre, hogy tud-e példát hozni olyan pártra, ami nem indult el egy választáson, majd mégis vissza tudott térni, a Horthy-rendszer egyik szociáldemokrata pártját mondta. Elismerte, hogy nem sok ilyen példa van, de azt mondta, övék lesz a második.

Szerinte az elmúlt időszak történései bizonyítják, hogy történelmi helyzet előtt állunk. Ugyanis hónapok alatt évtizedek történtek.

„Zakatol a történelem, mozognak a tektonikus lemezek. Én abszolút azt érzem, hogy a Fidesznek vége lesz 2026-ban. És ebben nekünk szerepünk és felelősségünk van. A Momentumnak az, hogy ne induljon el a választáson.”

Az egyéni körzetekkel kapcsolatban azt mondta, hogy mindenképpen egy az egy ellen kell indulni. Örül neki, ha Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs el tudja érni, hogy előválasztás legyen. Az egymásra indulásnak viszont rossz vége lesz, ezért szerinte Hadházyék és Magyar Péterék lelkiismeretére van bízva, hogyan játsszák le ezt a játszmát.

A Momentum kudarca

Fekete-Győr elismerte, hogy a Momentum bizonyos szempontból kudarcot vallott. Nem sikerült az eredeti célja, hogy leváltsa az ellenzéket, majd a rendszert is. Arra viszont büszke, hogy a párt behozott egy új nemzedéket és kultúrát a politikába.

Szerinte a párt alapvetően két ponton rontotta el a dolgokat. Először 2022-ben, amikor beállt az ellenzéki összefogásba, majd 2022 után, amikor parlamenti pártként nem tudott ellenállási mozgalmat hirdetni a „bársonyszék ellenzékkel” szemben.

Fekete-Győr üzent azoknak a momentumos aktivistáknak és szavazóknak is, akik a fejleményeket látva úgy érzik, hogy cserben hagyta őket a pártjuk. Azt mondta, ha változás lesz Magyarországon, mindenkiből roppant energiák szabadulnak majd fel. A Momentumnak pedig az a jó, ha valódi demokrácia van, nem az, „ha még négy évet tengődik ellenzéki pártként a teljesen kivéreztetett és szétlopott országban.”

Szerinte az ország és – reméli – a Momentum csillaga is felfele megy jövő év áprilisától. Az ország ugyanis demokratizálódni fog. Ha Magyar Péter mégis folytatja majd, amit Orbán Viktor elkezdett, el fogja zavarni a Tisza mögött álló rendszerváltó népfront. Erre az a legfőbb garancia, hogy a Tisza mögötti választók szabadságpártiak és demokrata elkötelezettségűek. A liberális szavazóknak pedig azt tanácsolta, hogy 2026-ban a rendszerváltásra szavazzanak, amit a Tisza fog képviselni.

Egyéniben sem indulnak

Bedő Dávid azt mondta, azért változtatták meg az indulással kapcsolatos döntésüket, mert az elmúlt négy hónapban rengeteg minden történt, és meghallották azokat a választói hangokat, amik arról szóltak, hogy bármennyire is szimpatikus a Momentum, 2026-ban a Tiszára van szükség.

Fekete-Győr javaslata nem befolyásolta az elnökség döntését. Már hetekkel korábban beütemezték a kérdésről szóló elnökségi ülést, amin szerinte egyébként is a nem indulás mellett foglaltak volna állást.

„Ezért volt elég fájó, hogy a nyilvánossághoz fordult. Jól tudta, hogy ezt a kérdést vitatjuk meg akkor elnökségileg, ennek ellenére kivitte a kérdést a nyilvánosságba. Úgy gondolom, hogy először a közösségen belül kell meghozni ezeket a döntéseket, és utána tájékoztatni a nyilvánosságot.”

Bedő azt mondta, ha a küldöttgyűlés júniusban kimondja, hogy a Momentum nem indul, akkor a döntés a listára és az egyéni körzetekre is vonatkozik majd. Tehát nem lesznek momentumos egyéni jelöltek. Szabó Szabolcsra és Hadházy Ákosra azonban ez nem vonatkozik, mert egyikük sem párttag.

Bedő szerint akkor is folytatják a munkát, ha úgy döntenek, hogy nem indulnak a választáson. Ugyanúgy küzdenek majd a hatalom ellen, mint az elmúlt hetekben tették az utcán. A parlamentbe azonban akkor sem mennek vissza, ha lejár a képviselőik kitiltása.

Azt mondta, hogy a pártnak és a képviselőiknek járó költségvetési forrásokat a rendszerváltás elősegítésére fordítják. Például független szavazó delegáltakat szerveznek a választásra és a legfontosabb billegő körzetekben támogatják majd „a jó eséllyel 0 kilométeres jelölteket”. Ez azt jelenti, hogy saját fizetésükből akár tiszás politikusok kampányát is finanszírozzák. Ha a Tisza nem fogadja el a támogatást, más célokra költik a pénzt.

Ha a Tiszát eltiltják, mégis indulhatnak

Szerinte a választástól távolmaradásuk nem azt jelenti, hogy bedobnák a törölközőt. A választók elvárásai miatt lépnek vissza. Az ellenzéki szavazók ugyanis bármi áron a legnagyobb ellenzéki pártra akarnak szavazni.

Nem gondolja, hogy a politikai klíma megváltozhat a következő 11 hónapban. Ha viszont földindulásszerű változás történik, például eltiltják a Tiszát az indulástól, a Momentum mindenképpen reagál majd. Azt is mérlegelhetik, hogy mégis elinduljanak a választáson.

Bedő szerint nem lehet azt mondani, hogy a Momentum kudarcot vallott volna. Ilyet csak akkor lehet egy pártról elmondani, ha feloszlatják. Ők azonban ilyet nem terveznek. A 2026-os választás után is lesznek választások, amiken a Momentum tervez is elindulni. Nem jelenti a közösség kudarcát, hogy a „valódi rendszerváltás” érdekében most nem indulnak.

Becslései szerint körülbelül egymillió liberális szavazó van az országban. Ők korábban Momentum-szavazók voltak, de most úgy látják, azzal tudnak a legtöbbet tenni a kormányváltás érdekében, ha a Tiszára szavaznak. Azt azonban nem akarta direktben javasolni, hogy a liberális érzelmű választók a Tiszát válasszák. „Mindenki szavazzon a saját értékei és meggyőződése szerint. És aszerint, hogy mi segíti elő leginkább a rendszerváltást.”

Bár nem érzi kudarcnak a Momentum történetét, elismeri, hogy van felelősségük abban, hogy idáig jutott a párt. A 2021-es ellenzéki előválasztás és a 2022-es választás alatt történtek szerinte nagyban hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához.

„Az, hogy akkor milyen miniszterelnök-jelöltet támogattunk, és ahogy az ellenzéki együttműködés működött, az szerintem sok szavazónak nagyon antipatikus volt. Azért 6 pártot úgy koordinálni, hogy az az ellenzéki szavazók széles rétegének megfeleljen, rettenetesen nehéz. Emiatt kellett például szakpolitikában olyan kompromisszumokat kötnünk, amik nagyon nehezen lenyelhetőek voltak számunkra.”