Hétfő délelőtt tárgyalta a parlament igazságügyi bizottsága a Halász János nevén futó, átláthatóságinak nevezett, a civil szervezetek és a független média ellehetetlenítését célzó nagytakarítási törvényjavaslatot. A már kedden plenáris ülés elé kerülő előterjesztés – a politikai erőviszonyokat ismerve nem túl merész jóslat, hogy azt el is fogadják holnap – felhatalmazza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy listázza azokat a szervezeteket és gazdasági társaságokat, amelyek külföldi finanszírozást is kapnak (akár EU-sat is), és működésük az állampárt szerint veszélyezteti az „ország szuverenitását”. Valójában a Fidesz a tervezet szerint ebben az öt témában nem viselné a vitát.

TLDR: A bizottság végül kevesebb, mint egyórás, egyetlen kormánypárti hozzászólás és az előterjesztő Halász János érdemi válaszok nélküli reakciója nélküli vita után 8:3-as szavazati arányban támogatta, tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot.

És akkor jöjjenek a részletek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékére került szervezetek a tervezet szerint többek között nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból; külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el; a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz.

Ha elfogadják a törvényt, számos adminisztrációs kötelezettség, pénzügyi műveleteik akár 180 napra való felfüggesztése és az 1 százalékos szja-felajánlásokból való kizárás is szolgálja a tervek szerint a kormánykritikus szervezetek és média vegzálását. A törvényjavaslat szerint jogorvoslatot a Kúrián lehetne kérni, de az nem módosíthatja, legfeljebb megsemmisítheti az ügyben „a pénzmosás elleni szerv” döntését.

Az előterjesztő Halász János szerint nem szabad engedni, hogy „külföldről irányított álcivil szervezetek veszélyeztessék a nemzeti szuverenitást”. Az előterjesztő lényegében azzal érvelt: nem szabad hagyni, hogy folytatódjék az elmúlt évek gyakorlata, ami lehetővé tette, hogy külföldről is támogatott, a kormányt kritizáló szervezetek folytassák a „nemzeti szuverenitást sértő” tevékenységüket.

Jó, hogy Halász János beismerte: a kormánykritikus sajtó és civil szervezetek ellen szól a törvényjavaslat, azok ellehetetlenítését szolgálja, akik más állásponton vannak, mint a kormány – mondta a DK-s Sebián-Petrvoszki László. Ellehetetleníteni, eltiporni akarják a kritikus hangokat, „az a céljuk, hogy félelmet keltsenek” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Szóvá tette, hogy a tervezetben nincs érdemi jogorvoslati lehetőség, hogy a kettős állampolgárokat is külföldinek minősíti, illetve hogy az EU-s támogatásokra is kiterjed. Szerinte felmerül az az aggály is, hogy ezt akár pártokra is ki lehet majd terjeszteni.

Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke Sebián-Petrvoszki szavaira úgy reagált, hogy alaptalanok, azokat visszautasítja.

„Kezdünk megtörni az érvek súlya alatt” – reagált az elnök szavaira Szabó Szabolcs (Momentum). Ez számos pontján abszurd törvényjavaslat szembemegy az uniós joggal, borítékolható, hogy ha átmegy a parlamenten, az EU-s bíróság évek múlva ki is mondja ezt. „Teljesen egyértelmű, hogy ez egy putyinista törvény”, mondta a képviselő, és arra reagálva, amit Lánczi Tamás mondott, hogy ezt amerikai mintára csinálták, felidézte, hogy Putyinék is ezt mondták a saját törvényükről.

Szabó Szabolcs felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára került szervezeteket még a magyar támogatásokhoz való hozzáférésben is korlátozza.

Cseh Katalin azt kérdezte, hogy a magyar kormány tényleg szeretné-e kivezetni az országot az Európai Unióból, mondván: nem fér össze azzal, hogy az uniós pénzek igénybe vételét szankcionálják. „Hogyan lehet egy hatalom ennyire erős, és mégis ennyire önbizalomhiányos?” - kérdezte, majd azt mondta, ennek a benyújtása a szorongó, rettegő, kétségbeesetten kapálózó Fidesz megnyilvánulása. Szerinte

„ennek benyújtása arra utal, hogy önök nem veszik komolyan azokat a kötelezettségeket, amiket az uniós tagság jelent, ez egy szép beismerő vallomás arról, hogy milyen irányba akarják vezetni ezt az országot.”

Tordai Bence szerint a törvény kormánypárti támogatói a politikai karrierjük végén egy, a népakarat érvényesülését gátló törvényt akarnak megszavazni. "Itt mindenki nagyon kemény antikommunista volt, és nagyon kemény bolsevikbe ment át". Lehet még 11 hónapig vergődni, lehet választani, hogy csúnyán vagy szépen fog véget érni a hatalmuk, mondta Tordai.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint Halász Jánost a régi SZDSZ-es múltja miatt bünteti a Fidesz azzal, hogy neki kellett ezt a nevére venni. Szerinte ez a törvény a Huxit első írásos jele. Orbán Viktor most már beárazta azt, hogy nem kapunk az uniótól pénzt, ezzel a törvénnyel Kínához és Putyinhoz dörgölőzik. A törvény az alapvető jogi követelményeknek nem felel meg, aminek egy törvényjavaslatnak megfelelnie kell. Nemcsak az alaptörvénynek vagy az uniós jognak, de az egyértelműségi elvárásnak sem, szándékosan úgy van megfogalmazva, hogy ne lehessen tudni, mire gondol.

Szabó Tímea is szóvá tette, hogy a tervezet a belföldi finanszírozást is megnehezítené, valamint azt is, hogy a tervezet a pártok ellen, "a Tisza és Magyar Péter ellen" is szól. Valamint például a kutatók ellen, "vegyünk például olyan kutatókat, biológusokat, akik Horizont programban olyan témát kutatnak, ami nem tetszik a kormánynak, például a kórházi fertőzéseket - ezt is le lehet állítani ezzel a törvénnyel". Szabó szerint a kormánypárti képviselők tudják, hogy az EU ezt a törvényt el fogja kaszálni, de nekik csak az számít, hogy a 2026-os választásig ez a törvény életben maradjon.

A képviselő a felszólalásában azt is felsorolta, hogy miközben a magyar kormány a szuverenitásra hivatkozik, számos külföldi ország belügyébe beavatkozik, fel is sorolta az eseteket a Bosznia-hercegovinai Dodiktól a francia szélsőjobb támogatásán és a határon túli médiába öntött pénzen át odáig, hogy Spanyolországban az ügyészség vizsgálja a szélsőjobbos VOX illegális kampányfinanszírozását, amire 9,2 millió euró magyar pénz ment. „Önök azt követték el, amivel most meg akarják rettenteni a magyar civileket és médiát” – mondta.

Miután több hozzászólás nem volt, a vitát Vejkey Imre lezárta. Halász János az elhangzottakra reagálva azt mondta: nem a törvény zagyva, hanem az ellenzéki képviselők érvelése volt az, és azt felelte egy képviselő felszólalására: „Nem mondok olyan hülyeségeket, mint Ön”. Szerinte az ellenzéki politikusok úgy beszéltek a törvényről, hogy nem is olvasták el azt. Érdemben azonban egyetlen felvetésre, kritikára, észrevételre sem válaszolt.

Halász érdemi válaszok nélküli rövid reakciója után a bizottság 8 igen szavazattal 3 nem ellenében 0 tartózkodás mellett a javaslatot tárgysorozatba vette.