Május 17. a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap. Szombaton, azaz május 17-én négy civil szervezet (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért) Budapesten a homofóbia, bifóbia és transzfóbia ellen és a szabad gyülekezésért vonult fel, vagyis részben azért, hogy a gyűléssel felhívják a figyelmet az LMBTQ-közösség jogegyenlőtlenségére, illetve tiltakozzanak a jogaikat korlátozó törvények ellen.

Ez volt az első, a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségéért tartott felvonulás Magyarországon azóta, hogy az Országgyűlés megszavazta a Pride betiltását lehetővé tevő törvényt.

Az új törvény értelmében tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti. A szóban forgó gyermekvédelmi tilalom kiterjed a homoszexualitás megjelenítésére is - bármit is jelentsen ez -, és kötelezettségszegési eljárás folyik miatta Magyarország ellen. A gyűléstilalom indokolása szerint azért volt arra szükség, mert „így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. ”

Aki tehát ilyen gyűlést tart vagy azon részt vesz, szabálysértést követ el, és pénzbírság szabható ki rá, „amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani”. A hatóságok arcképelemző eszközökkel azonosíthatják a szabálysértőket.

Ehhez képest szombaton a négy civil szervezet szivárványos zászlóval és kifejezetten az LMBTQ-közösség jogai melletti kiállásként vonult fel. Hogy hogyan valósulhatott meg a tüntetés, arról Hegyi Szabolcsot, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi szakértőjét kérdeztük.