Miért ilyen hideg az idei tavasz?

Valamiért jó ötletnek tűnt ma hajnalban rövidnadrágot húzni. Az, hogy ez butaság volt, már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor kiléptem az ajtón, de hát mit volt mit tenni, be kellett érni 6 órára, hogy híreket közvetítsek a kedves olvasóknak.

Ugyanakkor persze felmerül a kérdés: mégis miért van ilyen pitlákos hideg május 21-én? És úgy általában véve is: miféle pokoli együttállásnak köszönhetően lett ilyen hűvös ez a tavasz?

(Bevallom, én amúgy azzal szoktam magam és recegő embertársaimat is nyugtatni, hogy mivel az előrejelzések szerint a nyár viszont minden eddiginél forróbb és elviselhetetlenebb lesz, minden egyes didergéssel töltött percet érdemes megbecsülni.)

Hogy szokatlanul hideg a tavasz, nem csak nekem tűnt ugyanis fel - az okokra a Másfélfok hívta fel a figyelmet, ma reggeli hírlevelükben elküldték az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak – Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita – friss tanulmányát a témában.

Röviden: nincs különösebben hideg, csak a tavalyi tavasz volt szokatlanul meleg, a legmelegebb 1901 óta.

Sőt, mint írják, idén is voltak már extrém meleg periódusok, például januárban, „olyannyira, hogy az a mostani május eleji hidegebb értékekkel szinte azonos hőmérsékletű volt (kb. 10 °C) – nem csoda tehát, ha valaki kabátban járt májusban.” A kutatók szerint összességében azonban az idei év első felében a klímaátlagnál inkább kissé melegebb volt hazánkban, ezért legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva helytálló, hogy „nagyon hidegnek” nevezzük az idei tavaszt.

Globális klímaváltozás in da house

És hiába érezzük most azt, hogy túl hideg van májusban, a helyzet az, hogy a mérések alapján globálisan 2025 továbbra is a második legmelegebb év, amióta csak mérik ezt. Izlandon például májusban 26 °C-ot mértek, máshol pedig újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

Ahogyan mindezeknek, úgy a hazai hűvös májusnak szintén a globális klímaváltozás és az északi félteke ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése az egyik lehetséges okozója.

Ugyanis ez az örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt, és ez április elejére meggyengült. Ezzel a polárfront délebbre tolódott és egy helyben elidőzött, amivel most tartósabban épp a kedvezőtlenebb „hideg” oldalra kerültünk. Ezen gyengülések pedig egyre gyakrabban jelentkeznek, mert csökken az egészet irányító hőmérséklet-különbség a sarkok nagyobb és a trópusok kisebb melegedése következtében - írják a kutatók.

És bár erre már jóformán nem is emlékszünk a nagy májusi vacogásban, de ugyanez történt 2021 tavaszán is, amikor a mostanihoz képest még tartósabban fölénk áramlott a hideg, sarkvidéki levegő, amely hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban a virágzás alatt előforduló fagyok következtében.

Persze most, hogy mindenki azon töpreng épp, elővegye-e inkább a télikabátot (már ha egyáltalán eltette), értelemszerűen a hidegrekordok ragadják meg a figyelmünket – itthon május első felében két nap is új rekordot hozott –, de ezek a szakértők szerint ritkulnak. Sőt, a melegedő éghajlattal valójában a melegrekordok válnak egyre gyakoribbá: 2025-ben eddig már öt ilyen napot regisztráltak, a 2024-es év során pedig összesen 24-et, miközben hidegrekord csupán egy fordult elő. A jövőben pedig inkább a tavalyihoz hasonló évekre számíthatunk a klímamodell-szimulációk szerint, az idei év számít majd kivételnek.

Hol van az a régi, szép, balzsamos tavasz?

A klíma változásával az évszakok határai is módosulnak — és ez nemcsak érzékelhető, de mérhető is. Mint sok más mérsékeltövi, kontinentális területen, Magyarországon is alapvetően van egy meleg nyarunk és egy hideg telünk, a kettő között pedig a hidegebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakok esetében tehát nem meglepő, hogy az átlagoshoz képest „ugrálást” tapasztalunk. Innen erednek azok a népi megfigyelések, amellyel a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) próbálták korábban megmagyarázni.

Az elmúlt évtizedek adatai szerint Magyarországon a nyár és a tavasz hossza 25-25 nappal nőtt, miközben a tél a felére csökkent.

Egy tipikus évben a tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár bő egy héttel korábban kezdődik, de bő két héttel kitolódik szeptemberre is. Az ősz hossza nem változott. Mindegyik évszak melegszik, de az egyes időszakok eltérően: ezért mind az évszakok kezdete, mind a vége megváltozott, de továbbra sem tűntek el.

A teljes kutatás itt olvasható el.